A polgármesteri hivatalban dolgoznak már a terven, mely a különféle elképzelések összehangolása irányába mutat, nyilvánvaló ugyanis, hogy a Sugásfürdő felőli városvég szociális gondjait is kezelni kell ahhoz, hogy a többi terv, a Debren-völgyi fejlesztés és terjeszkedés ne ütközzék akadályokba, az ide települni kívánókat ne riassza el az őrkői telep mai állapota.

Új rend az Őrkőn

A roma Közösségi Ház — mely nagy lépést jelentett már önmagában is az apácarendház, az őrkői plébánia megalapítása, valamint a külön iskola megépítése és működtetése mellett — környékén a város saját tulajdonából átadott már a fejlesztési minisztériumnak egy alkalmas területet tizenöt, romáknak szánt ház építésére. A papírokat a polgármesteri hivatal leadta, s reméli, hogy a jelenlegi költségvetési nehézségek ellenére is jut rá pénz — mondja Bálint József alpolgármester, hozzátéve, hogy a város saját erőből a Kender és a Bartalis József utca lebetonozását irányozta elő az Őrkőn, egyúttal ülepítőn át az esővíz levezetését is megoldják a Debren patakába, hogy ,,ne járjanak a telepen nyakig sárban az emberek, ha esik az eső". A város szemétgyűjtő kukáknak szánt helyet is kiképez az Őrkőn, hogy a hulladék ne heverjen a házak közt szétszórva, illetve ne hordják ki az erdőre, mint teszik manapság. E programnak egy nevelő, felzárkóztatási összetevője is van, az ott lakókat fel kell készíteni arra, hogy kulturáltabb viszonyokat teremtsenek, rendet tartsanak közvetlen környezetükben. E házépítés folytatható, míg az egész telepre kiterjed."

A kormányprogramból megépítendő tizenöt ház nyilván szintén a modellnyújtás szándékával készül, ezzel kezdetét veheti a telepi anarchia felszámolása, a negyed átfogó rendezése mind városrendezési szempontból, mind tulajdonjogilag. Itt, mint ismeretes, kevesen tisztázták telekkönyvileg házaik állapotát. A telepi életviszonyok feljavítása sok évet fog felemészteni, az utóbbi húsz esztendőben látványosan hanyatló állapotok romlásának viszont gátat kell vetni — véli az alpolgármester, aki egy ennél is érdekesebb, saját elképzelését is megosztotta velünk. A telep alsó, Debren felé lejtő oldalán véleménye szerint teraszosítással fiatal, törekvő, a nyomorból kikapaszkodni kívánó roma családok számára telkeket lehetne kialakítani házépítésre — véli, amire már csak azért is szükség lenne, hogy amolyan tamponövezet jöhessen létre a Debren jobb partján a lennebb, a patakon túl, a sugási útig elterülő bal parton alul ugyancsak fiataloknak szánt, Gyere haza-negyed felé. Felemelkedni kívánó fiatal roma családoknak adhatnánk területet szerződéssel például, ha ember elé való házat tudnak építeni. Oda is típusházak kerülhetnek az olcsóbb, faszerkezetű, rövid idő alatt felhúzható fajtából. Egy ötven négyzetméteres ház, benne víz, villany és egy csempekályha, nem kerülne többe, mint egy tömbházgarzon felújítási költséggel együtt. Ezáltal a cigánytelep átalakítására, civilizált állapotok teremtésére kétfelől is megindulna az átrendezés, a közéjük eső káosz felszámolása jobb esélyekkel folyhatna.

Valódi otthonok

Ami pedig a Gyere haza-negyedet illeti, ez nem is lesz kicsi, itt ugyanis legalább kétszáz házhelyet kíván a város kiosztani négy év alatt, tessék beszorozni három, illetve négy árral. A nagy érdeklődésre való tekintettel érdemes részletezni:

— Az ingyentelek-akció Antal Árpád polgármester kampányígérete volt, lassan közelebb kerülünk a megvalósításhoz, ezt én is támogatni tudom — mondja Bálint József. — Nagyjából azt jelentené, hogy évente ötven család részesül a város területén belül házhelyben, melyet közművesíteni is szeretnénk, s melyekre a város által felajánlott háztípusok közül válogatva két év alatt kell felépíteni a hajlékot. Ehhez saját elképzeléseimet is szívesen hozzáfűzöm. Az odaítélési kritériumok kidolgozása folyamatban. Abból indulunk ki, hogy léteznek iskolázott, a városért tenni kívánó fiatalok, akik anyagi háttere a családi otthon megteremtéséhez nem elegendő. Ezeken segíteni kell mind az ő érdekükben, mind a közösség érdekében. A hazatérő diplomások jó részének fizetése nemhogy a házépítésre, de még az albérletre sem mindig elegendő. Nos, akiket saját családjaik nem tudnak lábra állítani, azoknak kívánunk esélyt teremteni. A családi támogatást vállaljuk át közösségi támasznyújtás formájában. Az itt letelepedni kívánó, munkahellyel rendelkezőknek házhelyet előlegezünk, hogy aztán arra és bérükre támaszkodva hitelt vehessenek fel, és abból felépíthessék szerényebb hajlékukat. Nem kacsalábon forgó villát, nincs is ilyen vágyuk, de mindenképpen emberi lakást. Egyelőre dolgoznak az építészek a típusterveken, erről többet most nem mondanék, de ezeket szintén ingyen ajánljuk fel.

Megtudom, hogy idővel sokan laknak majd itt, az út mentére sorházakat terveznek, esetleg állami házakat, a Gyere haza-negyed beljebb fekszik majd, fel a patakig utcákkal, közművekkel ellátva. A településhatáron túli területeket mind kiosztották már, látható, több helyen építkezésbe is fogtak a tulajdonosok. Köz- és magánerőből idővel a városnak ez a vége — kétoldalt fel az erdő aljáig, mindkét lejtőt belakják az emberek — a legkiesebb városrészek egyikévé válhat. Kár, hogy az építőipar pillanatnyilag válságba került, a Brassó körüli településeken ijesztően sok a félbemaradt ház. Az embereknek nincs pénzük telket vásárolni, a vállalkozók hitelből dolgoztak, a házakat pedig nincs, akinek eladni, a kamatokat és kölcsönöket viszont törleszteni kell...

A pályázat iránt nagy az érdeklődés, legalább száz kérvényt már beadtak. A pályázati feltételek kidolgozása most folyik, ezt követően a pályázókat felkérik, megfelelő aktákkal támasszák alá kérvényüket, azután pedig megejthető a rangsorolás, és kiderül, ki kerül az első ötvenbe.