A múlt héten az Asimcov kezdeményezésére az energiafűz termesztésében érdekelt személyek, vállalkozók, a mezőgazdasági igazgatóság szakemberei tanácskoztak. Az egyre nagyobb teret nyerő kultúra lehetőségeiről szólva korábban már ismertettük, hogy egy hektár telepítése 1500 euróba kerül, a második évtől a költségek tizedére csökkennek.
A tapasztalat szerint a második évben 30—35 tonna fatermés takarítható be, ezután pedig évenként 40—45 tonna, értékesítési ára pedig 25 euró tonnánként. Az ültetvény élettartama akár harminc év is lehet, amely a második évtől kezdődően a betakarításon kívül semmilyen mezőgazdasági munkálatot nem igényel. A nemesített fűznek többirányú felhasználása is lehet (gyógyszeripar, cellulózgyártás, metanol előállítása, papíripar), de elsősorban energetikai célokra használják az unió több országában is. Természetesen, a kultúra csak nagyobb, legalább öthektáros területeken nyereséges. A megyében Kézdivásárhely és Alsórákos határában néhány termelő már telepített ültetvényt. A találkozón jelen volt a fűzőrlemény feldolgozását felvállaló két cég tulajdonosa is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv megfelelő fejezetére mindkét cég pályázatot készít, mert azt tervezik, hogy brikettezőgyárat építenek Nagyborosnyón és Kézdivásárhelyen. Az egyesület létrehozását szorgalmazók szerint Háromszéken több ezer hektár lenne alkalmas az energiafűz termesztésére. Elsősorban a vizenyősebb területek a megfelelőbbek, így a folyók árterületei jöhetnek számításba. Első lépésként az igazságügyi minisztériumban lefoglalták a Zöld Energia nevet. Az alapító tagok a kultúra népszerűsítésére még ebben az évben térségenként bemutatóparcellákat ültetnek Nagyajtán, Bölönben, Barátoson, Polyánban, Sepsiszentgyörgyön, Árapatakon és Hidvégen. Szándékuk termelői csoportként működni, majd dugványültető gépet és a betakarításra alkalmas, kombájnra szerelhető vágóasztalt vásárolni. (Incze Péter)
Kertésznap
Hetedik alkalommal rendezték meg Nyárádszeredán Erdély legnagyobb kertésznapját. A magokban és növényekben rendkívül gazdag kiállításon, illetve az anyaországi és hazai szakemberek előadásai során a kertészet, de a házi kertészkedés sajátos gondjai is előtérbe kerültek. Jó volt látni, hallani, hogy a válság közepette, a bizonytalan helyzetben is a kertészkedés egyfajta biztonságot jelenthet a gazdáknak. Szó esett az energiagondok megoldásáról (az egyik előadó a mongóliai jurtákban is használt napkollektorokat ajánlotta), a Zöld ház programról (amelyet épp az új kormány tett lehetetlenné a kisgazdák számára). Érdekes német technológiát feltételező szilvafajtát mutattak be, amely a beszterceihez hasonló, és telepítését is vállalják. A lehetőségek számtalan területen adottak, csak hatékonyabban, szakszerűbben kellene kihasználni azokat. (Bíró Zoltán)
Előfizethető (bio)termékek
Temesváron egy csoport városi fogyasztó szerződést kötött környékbeli gazdákkal. Az előfizetés egy évre szól, ezalatt minden héten megkapják a résztvevők a zöldséggel teli kosarukat, a termelő meg a biztos piac tudatában vállalja a szupermarketek standardjaihoz mérten kevésbé tökéletes és valamivel kisebb hozamú zöldségek termelését és szállítását. A szervezet keretében tejterméket, mézet és tojást is lehet rendelni. A csoport tavaly indult harminc előfizetővel (egy háztartás egy előfizetőnek számít, tehát körülbelül száz személyt jelenthet ez), idén hatvanan vannak, és még csak most indul a népszerűsítő kampányuk. Mivel a vásárlók személyesen ismerik a gazdákat, a program egyszerre növeli a társadalmi kohéziót és az élelmiszerek biztonságát. Nem utolsósorban egy ilyen rendszer kedvez a sokféleségnek, mind a különféle háziasított növény- és állatfajták fennmaradásának, mind a helyi specialitásokénak. A 2007—2008-as idény után az előfizetők száma megkétszereződött, a fogyasztók bíznak a rendszerben (sokak szerint ezek az igazi, ízes zöldségek függőséget okoznak). A termelő meg vállalta, hogy a következő évben szélesíti kínálatát, és teljesen átáll biogazdálkodásra.
