Valóban meglepő, hogy változásokkal teli korunkban száz esztendőt aktívan megérjen egy ruházat, és nem gondol senki annak átalakítására, ,,ráncfelvarrására". De hát miért is tennénk? Elődeink kiválóan teljesítették kitűzött feladataikat. Olyan katonai ruházatot kellett tervezniük, rendszerbe állítaniuk, amely a Szent Korona környezetéhez méltó viselet. Az 1909-ben leváltott öltözetet 37 éven keresztül használták. 1871-ben a honvédség keretei között egy koronaőregység felállítása eszmeiségében nagy előrelépés volt, a kiegyezést követő időszakban függetlenségünk és a Szent Korona elismerését jelentette. Az elmondások szerint Lotz Károly erre az alkalomra tervezte a koronaőrség, a képviselőházi őrség és az alabárdos testőrség díszöltözetét.
A koronaőr-díszegyenruha már megjelenésében is kiegyensúlyozottságot, harmóniát és erőt sugároz. A piros, fehér, zöld, azaz a nemzeti trikolór színei egyensúlyban használva a hazaszeretet, az erős nemzeti identitás és az államiság testet öltése. A víbárd, mely hordhelyzetben három méter magas, a föveg-kócsagtoll párosítással az átlagos emberi méretek fölé emelkedik. Cirádás díszítése a durva fegyvert elegánssá teszi, az ékítményekkel üzenetet is hordoz. A víbárdpenge lapján díszítésként Szűz Mária a gyermek Jézussal, alattuk pedig a Szent Korona és egy I. F. J (I. Ferenc József) monogram található. A hátlapon az 1871-es évszám látható a koronaőrség fövegcímerével, a Szent István-rend láncával övezett Szent Korona országainak egyesített címerével. A címert bal oldalon csertölgy, jobb oldalon olajfa ágak övezik. A körgallér szín- és formavilága ,,felöltözteti" az egyenruhát. A színharmónia fontos része a hátragombolt, fehér külsejű, pirossal bélelt ,,héjnak", amely ily módon viselet közben is láthatóvá teszi az alatta lévő zöld színű atillát. Az aszimmetrikus hátragombolás, a víbárd ferde kitámasztott állása csodálatos egységet alkot. A feszes katona és egység mellett ugyanakkor egyfajta hetykeséget érzünk, mintha engedné az egyén individumát érvényesülni. A díszegyenruhának nem volt könnyített változata. Télen-nyáron ezt hordták, itt tehát ugyanazt a kompromisszumot nem ismerő gondolkodást látjuk, mint az alaki szabályzatban, ahol nincsen a katonának ,,pihenj" állása. A díszegyenruha másik különlegessége szabadtéri megjelenésénél látható. A feszesen mozdulatlanul álló ,,koronaőrszobor megelevenedik", amikor a kócsagtoll és a körgallér a legkisebb szellő hatására megmozdul, különös táncot járva. A centenáriumát ünneplő díszegyenruhát napjainkban a Magyar Koronaőrök Egyesülete használja. A koronaőrség léte a világháború után ― a Szent Korona távollétében ― ellehetetlenült, a rendszerváltást követő években azonban újraszerveződött, és mint civil egyesület ma is dolgozik, és igyekszik megőrizni ezen egység katonai hagyományait. Tudományos munkákkal, konferenciák szervezésével, a magyar kulturális élet elősegítésével próbál a koronaőrelődök eszméinek megfelelni.
Hennel Sándor, Magyar Koronaőrök Egyesülete (OS)
