Ötvös Mózes megyei elnök — leltárt készítettek a gondokról
Mintegy százharminc egyesületi tag gyűlt össze a málnási kultúrotthonban, hogy megvitassa az állattenyésztés helyzetét. A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének közgyűlésén követeléslistát is elfogadtak.
Nem rózsás az állattenyésztők helyzete — vonhatjuk le a következtetést a múlt pénteki egyesületi ülésen elhangzott beszámolókból, felszólalásokból. Az érdeklődés nagy volt, a mintegy hatvan helyi egyesület képviselői mellett olyan tejtermelők is eljöttek, akik a helyi egyesületek megszűnése vagy tétlensége miatt egyénileg csatlakoztak a megyei szervezethez. Ugyanakkor az ágazat majd minden érintett intézményének megyei vezetője-képviselője is részt vett a közgyűlésen, a szakminisztériumot Gheorghe Neaţă, az országos nemesítési ügynökség vezérigazgatója képviselte, aki Ilie Sârbu miniszter üdvözletét is tolmácsolta. Eleget tett a meghívásnak a marosvásárhelyi tenyészanyag-forgalmazó cég igazgatója is.
Helyzetelemzés
Ötvös Mózes megyei elnök beszámolójában csaknem kimerítő leltárt készített a fontosabb követelésekről, amelyeket — ígérte — eljuttatnak a minisztériumba. Legfontosabb gond a nyers tej rendkívül alacsony ára, ezért olyan javaslat is elhangzott, hogy államilag garantált minimálárat kellene bevezetni (van olyan állattartó, aki az ötven banit sem kapja meg egy liter tejért, de az átlagár alig haladja meg a 75 banit). A szarvasmarhalétszám csökkenése ellen az állattartók több támogatást várnak, például a vemhes üszők, a borjak és a tejelő szarvasmarhák külön kapják meg az állami szubvenciót. Ugyanakkor felmerült, hogy a három tehénnél kevesebbet tartó gazdáknak is járna az állami támogatás. A költségek ugyanis nőnek, a jövedelmezőség rendkívül alacsony, pedig minden állattartó pihenő nélkül dolgozik. Lélek, lélek, de miből élek? — fogalmazott az elnök. Ennek kapcsán sajnálatát fejezte ki, hogy a meghívott tejfeldolgozók közül csak a Covalact képviselői jöttek el a találkozóra. Az elnök a gazdák politikai erejét is felemlegette, amikor kérte a jelenlevőket, hogy a közelgő európai választásokon csak olyan képviselőkre adják voksukat, akiket valóban érdekel a háromszéki mezőgazdaság sorsa.
Genetika és válság
A megállapítás, hogy Háromszéken rendkívül jó a szarvasmarhák genetikai állománya, már ismert, ám a közgyűlésen sokan a veszélyekre is felhívták a figyelmet. Neaţă vezérigazgató felszólalásában elismerte, hogy az állattenyésztők nagyobb támogatásokat érdemelnének, de az idei költségvetés elég szűkös, és az újabb támogatási formák bevezetése csak az unió mezőgazdasági bizottságának beleegyezésével történhet. Örömmel nyugtázta, hogy országszinten egyre erősödnek a szakmai szervezetek, ezek között is Kovászna megye az elsők között van. Elmondása szerint örömmel jön mindig Háromszékre, hiszen az itteni állatállomány minősége és az elért eredmények jó ideje már összehasonlítási alapnak tekinthetőek. Szerinte az általános gazdasági válságot elsősorban a tejelő állomány kimagasló genetikai minőségével lehet leküzdeni. Ugyanitt feltételként említette az olcsó takarmányok, főleg a nyári legelők minél jobb kihasználását, amelyek nagyban hozzájárulnak a termelési költségek csökkentéséhez. Javasolta a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználását, és szükségesnek tartja az állattenyésztők szakmai felkészültségének állandó javítását. Felhívta a figyelmet a tejminőség javításának fontosságára, hiszen még ez az év tekinthető átmeneti időszaknak, jövő év január 1-jétől ugyanis a tejfeldolgozóknak csak extra minőségű tejet szabad feldolgozniuk.
Egyesületi tagság: előny vagy kötelezettség?
Felvetésre válaszolva, miszerint jó lenne, ha csak az egyesületi tagok részesülnének támogatásban, az igazgató leszögezte, ez nem lehetséges, mivel uniós alapelvbe ütközik, ha a gazdák között ilyen különbséget tesznek. Ugyanakkor azt tervezik, a közeljövőben megjelenő, a támogatások alkalmazását szabályozó előírásokban tegyék kötelezővé, hogy az ágazatban benyújtott támogatási igénylések kapcsán az egyesületnek láttamozási kötelezettsége legyen, hiszen ez a módszer a juhgazdálkodásban már bevált. A három szarvasmarhánál kevesebb állatot tartó gazdaságok állami támogatása tovább sincs a tervek között — szögezte le Gheorghe Neaţă —, a háztáji gazdaságok támogatási politikáját más módon kívánják megoldani. A nyers tej garantált minimálárának kapcsán pedig úgy vélekedett, válsághelyzetben ez megoldást jelenthet.
Neaţă ismertette, hogy a szakminisztérium adagonként 7 lejjel ebben az évben is támogatja a tenyészbikák fagyasztott ondójának beszerzését (többre nincs pénz a költségvetésben), de szerinte a háromszéki állomány minőségét ismerve ajánlottabb lenne a drágább tenyészanyag vásárlása, hiszen a gazdának a különbözetet kell kifizetnie, s a pár lejes különbözet többszörösen megtérül az utódok tenyészértékében és az általuk termelt tejmennyiség árában. Felkérte a gazdákat, hogy ne adjanak túl értékes állataikon és borjaikon, hiszen országszinten vészesen csökken az állatállomány, ami a kereslet és a tehénárak ugrásszerű növekedését eredményezte, most egy közepes minőségű tehénért akár 5000—6000 lejt is elkérnek. Sőt, szerinte Háromszéken a jövőben a pirostarka tenyészüszők külföldi értékesítésén is kellene gondolkodni, hiszen Kína, Ukrajna és Oroszország piaca nagy mennyiségben igényelné ezt. Ennek alapja és feltétele pedig az anyatehenek tejkontrollba vétele. Ezért szorgalmazta a tejtermelés ellenőrzésének minél szélesebb körű kiterjesztését.
Értékes legelők, állatbetegségek
A mezőgazdasági igazgatóság szakembere a legelők feljavításának fontosságát emelte ki. Ennek egyik módja a talajsavasság semlegesítése, ugyanis ezáltal a savasságra érzékeny pillangósok is nagyobb arányban megjelennének a növényösszetételben. Erre állami támogatás is van, a műtrágyagyáraktól származó mészpor (amely néhány százalékban még nitrogént is tartalmaz) árát, valamint annak szállítását az igénylő községbe a szakminisztérium a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül támogatja. A kifizetési ügynökség szakembere elmondta, hogy a három szarvasmarha utáni támogatás erre az évre is érvényes, az alkalmazási szabályzó rövidesen megjelenik, de információi szerint most is a 2008. január 31-i, az állatorvosi hatóság nyilvántartásában szereplő állatlétszámot veszik alapul. Szorgalmazta a juhtenyésztők egyesületének minél hamarabbi bejegyeztetését, hiszen ennek hiányában megtörténhet, hogy a juhtenyésztők elesnek az állami támogatásoktól. Az állategészségügy szakemberei kiemelték, nagy tejtermelés csak egészséges állománnyal érhető el. Rövidfilmet is bemutattak a szivacsos agyhártyagyulladás okozta viselkedési zavarokról és a betegség megjelenésével járó gazdasági károkról, ugyanis a beteg állatállományt kötelezően el kell pusztítani. A másik veszélyes betegség az egyre terjedő kéknyelvűség, amely már Magyarország északkeleti tájain is megjelent. Szerencsénkre eddig nálunk egyik betegség sem ütötte fel a fejét, de az állatorvosok felkérték a gazdákat, hogy a közeljövőben lehetőleg ne vásároljanak külföldről élő állatokat.
A jelen levő tejtermelők nagy többsége elégedetlen a tej felvásárlási árával, ezért szorgalmazták a tejárak minél hamarabbi újratárgyalását. A Covalact képviselője megígérte, hogy egyeztet az amerikai befektetőcsoport vezetőségével, és a találkozásra a legrövidebb időn belül alkalmat kerítenek. Ötvös Mózes szerint a baróti Tyrom egységes 1 lejes árat ajánlott az előzetes megbeszéléseken, évszaktól függetlenül. A megyei egyesület vezetősége ezen tárgyalásokon azt is el szeretné érni, hogy mindenik feldolgozó kössön szerződést a tejtermelőkkel, így nagyobb biztonságban éreznék magukat.
A termelői csoportokká minősített helyi egyesületek szerepének felértékelődése kapcsán Kasléder József házigazda polgármester egy megyei élelmiszer-ipari klaszter vázlatos elképzelését is bemutatta, mely szerint mind a növényi, mind az állati eredetű termékeket előállító ágazat a mezőtől a piacig egy szabályozott rendszerben működne.
