Félsiker-e a jó kapcsolat? - Kisgyörgy Zoltán

2009. március 17., kedd, Riport

Kató Gábor: Ide épül az emlékház

A kőröspataki polgármester úgy véli: ha jól működnek a felettes szervekkel a kapcsolatok — értette ezt a fővárosiakra, de még inkább a megyei vezetésre —, haladnia kell az ikertelepülésből álló községnek. ,,Azt kell megértenie mindenkinek, hogy amit kiharcolunk — pénzalapokra gondolok —, azt a két, magyar ajkúak lakta közösség javára tesszük. A politikai pálfordulás után azt érzem, ezek a kétirányú — Bukarest, megye — kapcsolatok jól működnek, a masinának mennie kell!"

Áll a főzde, Isten sújt e tájon!

Elégedetlenkedtek a kálnokiak, mert ,,öt-hat esztendeje nem teremnek a szilvafák, s a kitűnő kálnoki szilvórium, a dühű, ahogyan mondják mifelénk, már csak az emlékezetben él. Pedig milyen jó egy-egy kupica reggeliben még a szívbetegnek is, hát akkor annak, aki úgy akarja fogadni vendégét, ahogyan az elő van írva."

Magyarósi Sándor: Nem terem a szilva

— A kollektív ideje óta működik nálunk a pálinkafőző, apámék vásárolták meg — részletezte Magyarósi Sándor, mindenki kálnoki Sanyikája, aki édesapja, Magyarósi Kristóf nyomában állt rá a pálinkafőzésre. Korszerűsítette a főzdét, beiktatta minden vonalon az unió által kényszerített pénzügyi megszorításokat. — Pár hónap alatt kifőztem a cefrét. Állok, bezártam. Szilvát csak az idegenből hozott cefréből főztem. Amikor jó esztendő volt, az négy-öt hónapi munkát jelentett. Szerintem nem nagyon szeret minket a Fennvaló, mert a korai fagyok számlájára írom azt, hogy nem teremnek a szilvafák. A Nemere inkább Szentgyörgyöt kapja telibe, s mégis lefagynak itt is a virágok. No de ez van, nem minden a pálinkán fordul meg, pedig literére 6,30 lej luxusadó esik. Hogy milyen jó a kálnoki szilvórium, azt még Mezőtúron is meg tudják mondani. Testvérvárosunk, s ők is jelezték, hogy minden cseppje értágító orvosság. Jó az alma- vagy vegyes pálinka is, s a baj akkor kezdődik, ha az almafák sem teremnek. Nos, most éppen erről van szó. Jó volna, ha kissé késlekedne a tavasz, megmenekülnének a gyümölcsfák virágrügyei.

Hétköznap délelőtt kihalt a kálnoki utca. A központi református templom javításakor kiderült, hogy ez a falu régebbi temploma. Ha elkészülhet, ha alacsony várfalán is mutatja majd a napóra az időt, beleértve a Bedő-mellszobrot és a kis virágágyást, szép falukép fogadja az ide érkezőt.

— Kellene ide még egyéb is — egészítettek ki a kálnokiak. — Be kellene fejeztetnie a polgármester úrnak az aszfaltot, megmenekülnénk a sártól, s ha a Fennvaló jobb sorsa fordítaná az életet, a szép, tágas falusi házak a vendégfogadásból pénzt is tudnának csinálni. Olyan nagy házak vannak, s csak egy-egy vénasszony lakik bennük. Azokból lehetne szép vendégházakat kialakítani. Hogy erre senki nem gondol! Nagy kert, csendesség, jó levegő, friss tej, hús, tojás, gyümölcs, kontyalávaló... menne az élet. Ha a vendég megkóstolná azt a tormás levest, amit itt mi főzünk káposztalével, ide visszajárna.

Kató Gábor alpolgármesterrel járjuk a falut, sorjázzuk a tennivalókat. Az unitárius parókia udvara kihalt. Oda épül majd a Kálnoki Bedő Albert-emlékszoba.

— A keblitanáccsal és a lelkész asszonnyal úgy egyezett a hivatal, hogy lebontatják a rozzant csűrt, rendeztetjük az udvart, és a csűr helyére épülne fel az emlékház. A polgármester mindent megmozgatott a pénzügyi alapok megszerzése érdekében. Ígé­rete is kötelezi Mezőtúrral szemben. Bizonyára a túriak is, de ígérete szerint a kálnoki erdő-közbirtokosság is — faanyaggal — be fog segíteni. Bedő nagy ember volt, ő alkotta meg az első erdőtörvényeket, ennyivel tartozik emlékének az utókor. Síremléke is itt van, a templom közelében.

Kató Gábor elvezetett Régeni Áron (1878—1968) korálszerző, igazgató-kántortanító, pomológus és restaurátor sírjához is. A síron friss virágból kötött koszorú. ,,Régeni nevét felvette az árkosi vegyes kórus — magyarázta Kató. — Az unitáriusoknál imahét volt, akkor hozták a koszorút. A sírnál énekelt a nevét viselő kórus. Itt volt Székely János tiszteletes is, Nagy András tanácstag."

Nem az ígéretek földje!

A kálnokiak várják az ivóvizet, jó volna a kanálisrendszert oda is beszerelni, rendezni a kultúrházat, munkahelyeket teremteni. Nekik nem ígéretek kellenek, mint az a választások előtt szokott történni — mondták.

Szerelik a fúrt kutat, bekötik a hálózatba

Ioachim Silviu polgármestertől, miközben a tavalyi eredményeket elemezte, az ez évi tervek felől érdeklődtünk.

— Mi támogatjuk a polgármestert, mert tett értünk, de lássuk, mit ígér ebben az évben — hadakozott egy idős cigány asszony. — Fent lakunk a Dankópistában, nézze meg, hogy élünk!?

A Dankópista a kőröspataki romaság muzikális tehetségére vonatkozik találó ötletességgel. S miközben nézegettük a kőröspataki kultúrotthont, javítják, egyre szebb lesz, tervezgették a fiatal romák, hogy ,,kultúrbémutatást és cigány bált rendezünk benne".

— Megértettem a lakosság által tett célzásokat, de egyelőre nekünk is csak ígéretünk van a megyétől is, Bukarestből is, és remélem, hogy a kálnoki aszfaltra is kapunk pénzt, s a kőröspataki orvosi rendelővel kapcsolatos adósságunkat is ki tudjuk majd fizetni — mondta Ioachim Silviu polgármester. — Tizenhárom tervezetünk van erre az esztendőre, egy részét már be is nyújtottuk, újabbakon dolgoznak. Én reményekkel tekintek a 2009-es esztendő elébe. Az integrált programba belefoglaltuk a községközpont és Kálnok csatornahálózatának és ülepítőállomásának kiépítését, amit ki akarunk terjeszteni a kőröspataki roma telepre is, s a megpályázott pénzből erőgépeket akarunk vásárolni. A környezetvédelmi minisztériumnál a zöldövezet-programban pénzalapra pályáztunk. A községháza felújítását a két település kultúrotthonának a felújítása követné. A kálnokit bővíteni szeretnénk ifjúsági klubhelyiséggel. Az ivóvíz érdekében már léptünk is. Elkészült két fúrás, ami mélységi, jó minőségű vizet hozott a felszínre. Ezzel a hozammal bővítjük a jelenlegit, s ha Árkost majd rákötik a város vízhálózatára, a két falunak és a környéknek bőven lesz ivóvize. Ezzel párhuzamosan felújítjuk a már sok helyen meghibásodott régi vízvezetéket. Kálnokon korszerűsíteni akarjuk a közvilágítást, s mert kérte a faluközösség, oda is felállítunk egy székely kaput. Kőröspatak négy övezete számára elkészíttetjük a villanyhálózat bővítésének előtanulmányait. Ezek a célzásra vonatkozó feleleteim.

Staféták

— Vannak szociális-kulturális jellegű terveik is?

— Igen. Szociális lakásokra pályázunk, és bővítjük az energiahálózatot a roma telepen. Jobb körülményeket akarunk teremteni a kőröspataki, mintegy hétszáz fős cigányságnak, hogy elősegíthessük integrálódását. A mozgássérült személyeknek speciális szállítóeszközre pályázunk a 3.22-es program keretében. Egy nyári ünnepek, helyi jellegű fesztiválok szervezéséhez alkalmas, szétszedhető színpadot is beszerzünk, hisz egyre bővül a Mezőtúrral tizenhat éve működő testvértelepülési kapcsolatunk. Örömmel mondom el, hogy szerveződik a fúvószenekarunk. Nélkülözhetetlen ez egy községközpontban. Korszerűsítjük és felújítjuk a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola régi épületét. Udvarára fog majd megépülni új sportterem mosdóval, vécével, központi fűtéssel, mert az iskola által használt épületet, ahol a sportórákat tartották, vissza kell szolgáltatni a katolikus egyháznak. Az új épület emeletén könyvtár kap helyet, amelyben elférne a községi és az iskolai könyvtár is. Egy modern sportcsarnokra már 2004-ben benyújtottuk a pályázatot. Sajnos, nem kaptuk meg az elvárt támogatást. Bukarestben Vasile Blaga miniszternél egyengettük már a 2009-es terveink útját. Egyelőre be kell érnünk az ígéretekkel. Remény mutatkozik arra, hogy felújíthassuk és leaszfaltoztathassuk a kőröspataki bekötőút mintegy 4,5 km hosszúságú szakaszát, egészen a Vadas lábáig. Erre Tamás Sándor megyeitanács-elnök is ígéretet tett. Úgy érzem, hogy most jobban alakul a megyei szervekkel való kapcsolatom, s remélem az egyenlő és méltányos elbírálást. A bányagödör rehabilitációja csak 2012-re készül el, de már ott működik egy dobozgyár, hamarosan beindul egy teacsomagoló, s egy vágóhíd a Keresztútnál. A napokban adták át a Dália cég modern virágkertészetét. Kilátásban vannak tehát újabb munkahelyek is...

Nagy Zsolt Attila lelkipásztor

Búcsúzóul bekopogtattunk a kőröspataki református parókiára. Hallottuk, új lelkésze van a gyülekezetnek. Nagy Zsolt Attilát tavaly októberben nevezték ki helyettesnek a 214 lelket számláló eklézsiába. Szeretem itt — mondta —, s szeretnék itt maradni továbbra is. — Főgondnokunk Váncsa Jenő, gondnok asszonyunk Kiss Erzsébet. Napok múlva megkezdődik a választási eljárás.

Mire alacsonyabbra száll a Nap,

megélénkül a kálnoki határ is. Szekerekkel hordják a trágyát, majdnem minden földparcellán elvégezték az őszi mélyszántást, de megcsappant a fejőstehenek száma a faluban, a kevés állattal rendelkezők kezdték megérteni, hogy effajta állattartásnak az unióban nem lesz élettere. Annyira megugrott a műtrágya ára, hogy sokaknak erről le is kellett mondaniuk. Nincs mit tenni — magyarázták —, pótolni kell az egyre értékesebb istállótrágyával, ha az is lesz. 1 200 000 lejt kell adni egy zsák műtrágyáért? — gazemberség! Képzelje csak el: egy hektárra legkevesebb három mázsa műtrágya kell. Kinek van erre anyagi ereje?! Szerintünk beborul az ég a mezőgazdaság felett...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 433
szavazógép
2009-03-17: Gazdakör - x:

Tejkvótát lehet kérvényezni a nemzeti tartalékból (Hírlugas) - Incze Péter

A szakminiszter a napokban jelentette meg 83-as rendeletét, amely szerint a nemzeti tartalékalapból pluszkvótát lehet igényelni. A mennyiség kérvény alapján igényelhető abban az esetben, ha az előző évben a gazdaságnak előzőleg leosztott tejmennyiséget túlhaladták, vagy a gazdaság a kvótaév ideje alatt (április 1. és a következő év március 31. közötti időszakban) indította a tejtermelést.
2009-03-17: Magazin - x:

A blaumontag tilalma 1851-ben - Józsa Lajos

Azokat az iparban dolgozó segédeket, kik hétfőn nem dolgoztak, idejüket italozással töltötték, vagyis korhelykedtek, a kor elterjedt szavával blaumontagot tartóknak hívták. Felettük a céhek ítélkeztek 1851-ben, amikor a Gubernium különtörvényt hozott. A forradalom után így próbálták megtiltani, hogy több ember gyűljön össze piacokon vagy kerthelyiségekben, a Császári Királyi Magas Gubernium 22 923-as számmal közölte ezt a Sepsiszentgyörgy Szabók céhével: