Azokat az iparban dolgozó segédeket, kik hétfőn nem dolgoztak, idejüket italozással töltötték, vagyis korhelykedtek, a kor elterjedt szavával blaumontagot tartóknak hívták. Felettük a céhek ítélkeztek 1851-ben, amikor a Gubernium különtörvényt hozott. A forradalom után így próbálták megtiltani, hogy több ember gyűljön össze piacokon vagy kerthelyiségekben, a Császári Királyi Magas Gubernium 22 923-as számmal közölte ezt a Sepsiszentgyörgy Szabók céhével:
,,Mindazon országokban hol az ipar és kereskedési szellem uralkodik, figyelemmel kísértetett a mester emberek és legényei szorgalma, és kiváltképpen ezen társasági élet tagjai közt behozott szokás, hogy az ünnep, és vasárnapokon kívül hétköznapot, és kivált a hétfőköt a dologtól magukat elvonván, nem ritkán tunyasággal pénz- és egészségpazarló korcsomázásaival ottlétik keményen tiltattassék. Mi Korona Országunkban is ezen észrevétel meg tetetett, és különösen az úgynevezett blaumontagot már régentén büntetéssel fenyegették. Mindazon által az ifjabb korban a forradalom többi hátramaradványai közt a boldogtalanság, a szabadság és egyenlőség bal értelmeztetése leginkább észrevevődik, és különösen a mesterlegény és az idegen kenyérben álló dolgozók azok, akik a régebbi iparosodásra és a hanyagság elleni üdvös rendeleteket áthágják. Hogy ezeknek eleje vétessen, és egy felől a mester ember legényei, és dolgosai önfejű dolog elmulasztásától szorosan, más felől pedig, hogy a mester legényeket, és dolgozókat önmaguk hasznukban a köz jó elleni tétlenség és könnyelmű idő vesztegetéstől s azok következéseitől mentessenek újólag méltóztatott a Cs. K. Magas Ghubernium 22 923 számú kelt rendeletével parancsolni, hogy minden céhnek és mesterségen dolgozó népnek az úgy nevezett Blaumontag csinálása keményen tiltasson és mindenki magát az ilyen kihágásoktól el tartoztatni igyekezzen, meg hagyván egyúttal, hogy amely mesterlegény ezen hibával láttatnak előbbször 1 R. Fr. Másadszor 2 R. Fr. Harmadszor 3 R. Fr. büntetés vagy annyi napi fogság kérelhetetlenül megbüntettessen, és minden következendő hibájában pedig 3 R. Fr. és három napi tömleccel fenyitessék. Ezen felsőbb rendelet oly meghagyással közöltetik a tanáccsal, köz híré tevén minden embereknek és rendőri igazgatásnak, hogy ezen üdvös rendelet életbe tartásában minden eréllyel működjenek, és ha találnának oly kihágókat kérlelhetetlenül intézkedjenek. Aki pedig az ily kihágásokat föl nem terjeszti, maga keményen fog büntetni a CS. K. Kerületi Bizottságtól. Sepsi Sz. György október 26-án 1851. A Cs. K. Kerületi Biztos Úr távol létében Junglan biztos."
A fenti törvény értelmében sok embert tudtak megbüntetni, és sikerült a hatalomnak tekintélyes pénzösszeget behajtani. Ezek a szigorú intézkedések 1867-ig voltak érvényben.
