Az unióval kötött csatlakozási szerződés értelmében Romániá­nak egy termelési év alatt 104 698 tonna fehér cukrot szabad előállítania, ennyi az éves országos cukorkvóta. Túltermelés esetén viszont az unió engedélyezi, hogy az illetékes cukorgyár a fölösleget a jövő évi kvótájából leüsse (ennyivel kevesebbet dolgozhat fel a következő évben). A közel 105 000 tonnát a még négy működő cukorgyár (Botfalu, Ludas, Bákó, Nagyvárad) között elosztották, így minden egyes feldolgozó kiszámíthatja a neki szükséges cukorrépa-mennyiséget és természetesen az ennek előállításához szükséges termőterület nagyságát. A szükséges területnagyságot a feldolgozó közli a termesztők szakmai szervezetével a szerződések megkötése előtt. A megállapodásban kidolgozták a termelő és feldolgozó közt megkötendő szerződés típusát is, ezt legkésőbb április 25-ig kell a feleknek aláírniuk. A szerződések összesítését a feldolgozónak május 1-jéig be kell mutatnia a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknál és a kifizetési ügynökségnél az uniós és a nemzeti kiegészítő támogatások megállapítása és kifizetése érdekében. A felek a tagdíj mértékéről is megállapodtak, ez 0,8 lej a leadott cukorrépa tonnájára. A tagdíjat a cukorgyár gyűjti össze, majd átutalja a szakmai szervezeteknek fenntartásuk költségeinek fedezésére. A tagdíjat az egyezség értelmében december 31-ig minden répatermesztőnek ki kell fizetnie.

A cukorgyár igény esetén biztosítja a kezelt vetőmagot, amelyet utólag kell kifizetni, és szakmai tanácsadásról is gondoskodik. A cukorrépaszedés kezdetének napját a feldolgozó határozhatja meg, értesítve erről a termelőket. Ugyanakkor a gyár meghatározhatja a szedés és átvevés utolsó napját is. A határidő két nappal történő túlhaladása esetén a gyár nem köteles átvenni a megtermelt mennyiséget. A szállítás a mezőről az átvevő központokig a termelő költségén történik (akár a gyár járműveivel is), innen a feldolgozóüzemig a gyár feladata és költsége.

Az átvevésnél az érvényes szabványoknak megfelelően a tisztaságot és a cukortartalmat is ellenőrzik. Az egyezség értelmében a 16 százalékos cukortartalomra a gyár tonnánként 26,29 eurót fizet a termelőnek. Az átvételi ár természetesen arányosan változik a cukortartalom függvényében, az árakat egy meghatározott árrács tartalmazza. A 13,5 százaléknál kisebb cukortartalmú répát a feldolgozó nem köteles átvenni.

A kifizetések ütemét is meghatározták: az átvett mennyiség egyharmadát december 20-ig, a következő harmadát január 31-ig, a teljes összeget pedig március 31-ig kell törleszteni. A feldolgozás után visszamaradó nyers répaszeletet a leadott mennyiség függvényében a termelő ingyen visszakapja, abban az esetben, ha nem igényli, a gyár értékesíti, a pénzt pedig a termelő kapja meg.

A megállapodás egy évre szól, tehát minden évben változtatni lehet rajta.

A mezőgazdasági igazgatóság összesített adatai szerint tavaly Háromszéken nem egészen 2400 hektáron termeltek cukorrépát (ekkora területre kötöttek termeltetői szerződést), a hektáronkénti átlagtermés megközelítette a 38 000 tonnát. Az ágazatban jelentősek az unió mezőgazdasági alapjaiból és a hazai költségvetésből fizetendő támogatások. A tavalyra vonatkozó támogatások mértéke hektáronként több mint 2000 lejre rúg (egy részét már megkapták a termelők, az elmaradásokat a szakminiszter ígérete szerint március végéig kifizetik), ez négyféle támogatásból áll: a területalapú, a nemzeti kiegészítő, az elkülönített cukoralapból és a leadott répamennyiség tonnája után fizetett támogatás. Információink szerint a tavalyi támogatások ebben az évben is megmaradnak, így a kultúra aránylag nyereségesnek tekinthető.