Kamillából Kamill lett az a 88 éves asszony is, akit a Tiranától 50 kilométerre keletre fekvő Bargenes faluban talált meg az EFE spanyol hírügynökség. A nőnek nyolc lánytestvére volt, közülük Kamilla saját akaratából fogadott férfiasságot elsősorban anyja miatt, aki egyedül maradt a sok gyermekkel. Megesküdött, hogy nem megy férjhez, szűz marad. Levágatta a haját, brekuséba, széles, fekete nadrágba bújt, hozzá fehér inggel, mellénnyel, a fejére fehér sapkát tett, az övébe meg pisztolyt, felkészülve a váratlan fordulatokra.

Kamilla nosztalgiával emlékezett a férfiakkal folytatott közös beszélgetésekre, dohányzásra a rakifőzés (pálinka) idején, a pénteki közös imákra, amiben egyszerű feleségként soha nem lett volna része. A férfiak testvérként kezelték, de kényelmetlenül érezte magát a havibaj idején. Melltartót nem hordott, gyolccsal szorította le mellét. Nem bánta meg életét, kritizálja a mai férfiakat, akik elvesztették férfiasságukat, mert eltűrik, hogy feleségük parancsoljon nekik. ,,Ezek a fiatal lányok szénnel bajuszt is rajzoltak maguknak, megtanulták a cigarettasodrást, elmentek a férfiak közé, koccintottak velük, s tizenkét férfi előtt esküt tettek. Ezek a férfiak felügyelték a nő szüzességi fogadalmát. Aki a faluban férfiként közeledett az ilyen, férfiasságot fogadott nőhöz, megölték. Ugyanakkor a társadalmilag férfiassá lett nő is vérbosszú áldozata lehetett" — magyarázta Schütz István albanológus professzor.

Az albán vidéki társadalom életét Lek Dukagjini Kanúnja (törvénykönyv) szabályozta. Dukagjini (1410—1481) nagybirtokos volt Észak-Albániában és Szkander bég fegyvertársa a török elleni harcokban. Az 1920-as években Shtjefen Gjecov tábornok gyűjtötte össze ezeket a szabályokat, és 1933-ban adta ki francia és angol nyelven. Különben minden vidéknek megvolt a maga törvénykönyve, akár muzulmán, akár katolikus népesség élt a környéken. Dukagjini szabályait a ,,vének" őrizték és adták tovább szájhagyomány útján. A Kanún (12 könyv) a 15. századtól az 1990-es évekig élt, s Albániában némely helyeken ma is ez szabályozza a mindennapi életet. Schütz István példaként említette, hogy Koszovóban 1981-től a szerbek rendkívüli állapotot vezettek be, a kihirdetés másnapján az ,,öregek tanácsa" több faluban kimondta, hogy a vérbosszú fel van függesztve.