Magyarország és Lettország után Románia az Európai Unió harmadik tagországa, amely folyó fizetési mérlegének és államháztartásának tetemes hiánya miatt külső pénzügyi segítségre szorul. Románia tavaly még az EU egyik leggyorsabban fejlődő országa volt, de az előrejelzések szerint idén mínusz 4 százalékra esik vissza a gazdaság, és a valutaalap küldöttsége azzal a feltétellel egyezett bele a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány 4,6 százalékos mértékébe (a költségvetési törvény 2 százalékról szól), hogy nem növelik a bérezésre szánt alapokat, és az előre látható bevételeken túl bármilyen további többletbevételt kizárólag beruházásokra fordítanak. A feltételek között szerepel az is, hogy Románia felelősségteljes pénzügyi törvényeket dolgozzon ki, amelyek több évre szóló költségvetési konstrukciókat is kötelezővé tennének a jövő évtől kezdődően. A következő három esztendőben 3 százalék alá kell szorítani az államháztartás hiányát. A főbb lépéseket a stabilitás megteremtésének érdekében elsősorban a szerkezeti reformok, az adós politika, a munkajog, a bér- és nyugdíjpolitika, valamint az állami vállalatok területén kell megtenni. A parlament által elfogadott idei költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2 százalékos államháztartási hiánnyal és 5 százalékos inflációs rátával számolt.