Igazi ünnepnapja volt március 28-a a mindössze nyolc lelket számláló református gyülekezetnek a Kolozs megyei Kackón: itt emlékeztek meg Berde Mária író, költő, műfordító, szerkesztő, irodalomszervező és népmesegyűjtő születésének 120. és halálának 60. évfordulójáról a Kozárvári Missziós Egyházközség Lelkészi Hivatalának szervezésében, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) védnöksége alatt. Az omladozó tetejű kis templom zsúfolásig megtelt a család messze földről vagy közelebbről érkezett tagjaival, helybeliekkel és vendégekkel.
Az írónő 1889. február 5-én Berde Sándor református teológiai tanár harmadik gyermekeként született a Szamos menti kis településen a híres festőnő, Berde Amál után. Berde Sándor a bécsi, jénai, bázeli tanulmányai befejezését követően az első erdélyi szórványközpont körlelkészeként Kackón, ebben a kis templomban hirdette az igét minden negyedik vasárnap, mivel huszonhét falu kallódó reformátusainak prédikált felváltva, így megtartva, megerősítve, sőt, visszanyerve őket: hét év alatt kemény lélekmentő munka árán harminc hívőből nyolcvan lett. A kátét románra fordította és tanította azoknak a konfirmandusoknak, akik nemigen értették magyarul, a szórványban viszonylag elég nagy számban élő, szegény, földművelő zsidóknak héberül magyarázta az Ótestamentumot. A Berde lányok tejtestvéreivé váltak a velük egyidős szórványgyermekeknek, mivel édesanyjuk szoptatta és gondozta a legszegényebb, legelhagyatottabb gyermekeket. Áldott lépteik nyomán helyreállt templomok, iskolák, zengő orgonák, harangok és lelkek támadtak. Az apa kackói tevékenysége jelenti a gyűlöletnélküliség példaképét. A szórványban töltött éveknek, az apa szolgálatainak állít emléket az írónő Szentségvivők című regényében.
A kackói ünnepség Berde László udvarhelyi lelkész igehirdetésével kezdődött, utána Boér Orsolya színművész, a család oldalági leszármazottja Berde Mária Az én apám című versét szavalta el, mely a harmincas években és a háború előtt a legismertebb, legtöbbet szavalt és idézett vers volt. Ezt követte Nyeste László Csaba házigazda-lelkipásztor ünnepi köszöntője és az általa vezetett kozárvári vallásórás gyermekek énekes műsora. Később a jelenlevők megtekintették a parókiát, az egykori szülőházat, amely sajnos siralmas állapotban van. Nyeste László Csaba bemutatta Kackót, majd Józsa Miklós nyugalmazott enyedi magyartanár A bölcsőhelytől a szellemi szülőföldig, Kackó és Nagyenyed Berde Mária életében című előadása hangzott el a kultúrotthonban. Enyeden az írónő volt a legelső lánynövendék a Bethlen Gábor Kollégiumban. A kolozsvári egyetem bölcsészkarán magyar—német nyelv és irodalomból doktorált. 1917-től 1920-ig a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tanított. 1920 szeptemberétől tíz éven át a Marosvásárhelyi Felső Kereskedelmi Leányiskola tanára volt. Ebben az időszakban kapcsolódott be az akkor megújuló erdélyi magyar irodalmi életbe. Tagja volt az Erdélyi Irodalmi Társaságnak, a Kemény Zsigmond Társaságnak, az Erdélyi Helikon írói tömörülésnek, szerkesztője az Erdélyi Szemlének és a Zord Időnek, egyik alapítója az Erdélyi Magyar Írói Rendnek. 1931-től a nagyváradi kereskedelmi leányiskola tanára lett. 1940-ben Corvin-koszorút, 1942-ben Baumgarten-díjat kapott... Berde László a téma családi vonatkozásairól számolt be, kiemelve azt az összetartozás-igényt, amely a családtagokat jellemzi Svájctól egészen Amerikáig. A rokonok közösen dolgoznak a családfa összeállításán, amely az 1600-as évekig nyúlik vissza, és olyan ősökkel büszkélkedhet, mint Berde Mózsa, aki Sepsiszentgyörgy 1848-as országgyűlési képviselője volt, és aki Háromszéken kormányzótanácsot alakított a fegyveres önvédelmi harc megszervezésére. Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórványügyi előadója az elődeink által ránk hagyott értékek ápolásának fontosságát hangsúlyozta. A dési Aranyeső néptánccsoport rövid, színvonalas műsora után került sor a kackói szórványgyülekezet adománya, az 1300 ízletes töltött káposzta elfogyasztására.
Az ünnepség egyik célja a református templom megmentése volt, hiszen kár lenne, ha kiveszne a településről a magyarság. A Kackón élő három magyar család (lélekszámukat tekintve nyolc személy) 500—500 lejt adományozott a javítására, de 50 000 lejre lenne szükség, és eddig semmiféle más segítséget nem kaptak. További cél lenne a parókia rendbetétele és egy Berde Mária-emlékház kialakítása. Szíves adományaikat a következő bankszámlára várják: RO63RNCB0108001996050001, BCR DEJ, PAROHIA REFORMATĂ CUZDRIOARA. VARGA-BERDE MÁRIA
