HatárhelyzetekKisiklott a MÁV nyelve — Sylvester Lajos

2009. április 7., kedd, Nemzet-nemzetiség

A szlovák nacionalisták odalökhetnének valami felvidéki nagydíjat — a Felvidék szó emlegetése is bűnnek számít Felvidéken —, szóval, Jan Slota és társai, akik a felvidéki magyar településneveket akkora vehemenciával üldözik, megjutalmazhatnák a Magyar Államvasutakat (MÁV), amelynek neve első részéből törülni kellene a Magyar szót, hiszen ezek a pesti urak és hölgyek — tisztelet a kivételnek — nem azok, mert ha magyarok lennének, akkor az ezredévhez közeledő adatolt magyar településneveket a Kárpát-medencében magyar formában használnák, és nem Oradea—Cluj—Gheorgheni—Sfântu Gheorghe—Braşov irányába küldenék az utasokat.

(Jegyzetem „utánlövés", mert a Krónika utánajárásának köszönhetően részben megoldódik a hangos bemondás magyarnyelvűsége, de emellett a magyarság egységét, nyelvét megrontó pesti alávalóságon utólag sem lehet szemet hunyni.)

Egyébként csak futólag említem, hogy a Magyar Tudományos Akadémia érvényben lévő szabályzata szerint a magyar nyelvben magyar nyelvi alakban meghonosodott szavakat — Párizs, Róma, Konstantinápoly, Bukarest, Fokváros stb. — magyar nyelvű szóalakban kell használni, arról nem is szólva, hogy a Kárpát-medencei régi (és új) magyar nevek más nyelvekre fordított (sokszor ferdített-torzított) változatainak magyar nyelvbe — a pesti „magyar" nyelvbe — építése tragikomikus ízléstelenség. Arra is csak utaljunk, hogy Erdélyre, Bánátra és a Partiumra gondolva például egyetlen román eredetű városnevünk sincs. Az Oradea, Timişoara, Oaş, Oşorhei mind jelentést hordozó magyar szavakból „születtek" — Várad, Temesvár, Avas, Vásárhely —, de ha ez a két dolog, az Akadémia szabályozása és a néveredet, névhasználat egymagában nem lenne elegendő, akkor Miron Mitrea egykori közlekedésügyi minisztert ki kellene küldeni Budapestre, hogy tanítsa meg ezeket a magyar nyelvrontókat a Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy nevekre, hogy csak néhányat említsünk azok közül, amelyeknek vasútállomásain neki köszönhetően írva vagyon a magyar név is.

Nos, a lényeg az, hogy áprilistól a budapesti állomásokon a hangosbemondó szerint vonatok indulnak Kolozsvárra, Brassóba, Bécsbe, Pozsonyba, Belgrádba, Ungvárra és Kassára, de ne feledjük el, hogy ezek a jó magyarok bármikor képesek arra, hogy akár a cirill, a jiddis vagy a kínai ábécé használatára is rátérjenek, és ennek elhárítása miatt van szükség, hogy néha nemzeti szégyenpadra állítsuk őket.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 435
szavazógép
2009-04-07: Nemzet-nemzetiség - x:

Szekere van-e, szomszéd? (Háromszéki mustra az Óriáspince-tetőn) — Váry O. Péter

Tavaly szervezte meg első alkalommal a Kovászna Megyei Művelődési Központ a HáromszÉKünk nevű óriáspince-tetői nagy rendezvényt. Melynek éke a mindenféle kézműves-foglalkozások, bemutatók, előadások mellett a szekértábor volt — azaz kellett volna lennie. Kellett volna, merthogy nem, az úristennek sem jött össze.
2009-04-07: Nemzet-nemzetiség - x:

Beszél-e a föld? Beszél-e a táj? — Kisgyörgy Zoltán

Városon lakó gyermekeink, fiataljaink kevésbé vagy egyáltalán nem ismerik a szűkebb környék helyneveit sem, s ha kirándulnak is a szabadba, a táj számukra néma marad. A táj nem mondja, hogy én Bíróné pusztája vagyok, és hogy ki volt az a Bíróné, hogy ez a Tetves-kút, de miért tetves, miért Nagyárnyék, és miért Melegoldal egy hegy két ellenkező lejtője... Százával sorolhatnánk Háromszék érdekesebbnél érdekesebb helyneveit s a hozzájuk kötődő mondákat, regéket, régi történeteket. Mihaszna? Ezeket meg kell tanulni, meg kell ismerni, a tájat be kell járni! Helynevekkel teletűzdelt turistatérkép hiányában testhezálló kiruccanást el sem lehet képzelni!