Összességében nem észleltek csalásokat a vasárnapi moldovai választásokon a nemzetközi megfigyelők, rendellenességre mindössze egy körzetben figyeltek fel — mondta Édler András sepsiszentgyörgyi parlamenti képviselő, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőjeként tartózkodott Moldovában. Mint mondja, a fiatalok és az értelmiségiek nagyon várták a változást, ezért érthető, hogy elégedetlenségüknek hangot adva utcára vonultak, Kisinyovban pedig az 1989-es romániai eseményeket idéző hangulat uralkodott.
— Észleltek-e rendellenességeket, csalásokat a választások alatt?
Édler András: Összességében nem vettünk észre csalásokat, ez volt az EBESZ álláspontja is. Egyetlen szavazókörzetben figyeltünk fel arra, hogy az egyik polgár szavazókártyáját nem pecsételték le, hanem egy külön listára írták fel, ami azt jelenti, elvileg többször is voksolhatott. Ráadásul abban a körzetben az 1300 szavazásra jogosult személy közül 130-an kerültek fel arra a listára, ami elég nagy arány. Más körzetekben azonban nem vettünk észre ilyen külön listát. Azt hallottuk — de nem volt, ahogy észrevennünk —, hogy választások előtt az idősebbeket azzal fenyegették, nem kapnak nyugdíjat, ha nem a kommunistákat támogatják, lekenyerezési kísérletekről is hallottunk, olyan hírek is felröppentek, hogy külföldön tartózkodók vagy elhunyt személyek is ,,szavaztak".
— Mikor kezdődtek a tüntetések, és mennyire volt spontán a megmozdulás?
— Az eredmények közlése után, hétfő reggel vonultak először utcára a fiatalok. Tizenkét-tizenhárom éves gyerekek, egyetemista korúak tüntettek békésen, középkorúakat, idősebbeket jóformán nem lehetett látni. Velük beszélgettem, csalódottak voltak, arra számítottak, hogy legtöbb 30—40 százalékot érnek el a kommunisták. Nagyon várták a változást, Moldova Köztársaság közeledését Európához, mert rendkívül kilátástalannak érezték helyzetüket. Semmilyen hátsó irányítás nem érződött a tüntetés során, teljesen spontánul indult. Ezt abból is látni, hogy kedden, amikor már negyvenezren gyűltek össze a kormány, a parlament, az elnöki hivatal előtt, kommunistaellenes indulataikat főként ezeken az intézményeken vezették le, de nem foglalták el például a rádiót vagy a televíziót — amint azt előre megszervezett, irányított akció során tették volna. A hangulat teljesen az 1989-es romániai eseményeket idézte. Kommunizmusellenes jelszavak hangzottak el, látszott az erő, az eltökéltség, még a hivatalokat védő pajzsos katonákat is próbálták a maguk oldalára állítani: Ti is közénk tartoztok, adjátok meg magatokat — biztatták őket. Kedden változatlanul a fiatalok vonultak utcára, majd két csoportra oszlottak, egyik békésen demonstrált, a másik ostrom alá vette az elnöki hivatalt, a parlamentet, fél órán belül elfoglalták azokat, és a moldovai zászló mellé kitűzték az Európai Unió lobogóját is. Láttam, amint a kisinyovi ellenzéki polgármester próbálta csitítani a tömeget, arra kérve a tüntetőket, békésen demonstráljanak.
— Milyen következményei lehetnek az eseményeknek a Moldova Köztársaság és Románia közötti kapcsolat alakulásában, és ez befolyásolja-e valamiként a romániai kisebbség helyzetét?
— Ha nem változnak a dolgok, az amúgy is kényes román—moldovai kapcsolat tovább romlik, miután kiutasították Románia nagykövetét, visszahívták Kisinyov bukaresti nagykövetét, vízumkényszert vezettek be a román állampolgárokkal szemben. Ezek a diplomáciában rendkívül komoly lépéseknek számítanak. Ráadásul Cristian Diaconescu külügyminiszter kijelentette: Románia európai uniós és NATO-tagállamként fog fellépni. A romániai magyarok helyzetét szerintem nem érintik az események, bár fontos megjegyezni, hogy Moldova Köztársaság része a Gagauz Autonóm Tartomány is. A demokrácia szempontjából azonban nagyon nehéz azt állítani, hogy törvénytelen volt a szavazás, miután az EBESZ szerint nem voltak különösebb rendellenességek. De ha bebizonyosodik, hogy csalások történtek, keményen kell föllépni, és új választásokat kell kiírni.
