Észak-Korea azzal is fenyegetőzött, hogy újraindítja egy üzemét, ahol bomba készítéséhez szükséges fokozatú plutóniumot állítanának elő. Gibbs szerint Észak-Korea csak abban az esetben térhet vissza a nemzetközi közösségbe, ha ellenőrizhetően felhagy atomfegyver-törekvéseivel. Robert Wood washingtoni külügyi szóvivő ugyancsak tegnap azt sürgette, hogy Phenjan térjen vissza a hatoldalú leszerelési tárgyalásokhoz. Mint megjegyezte, az egyeztetések mielőbbi felújítására van szükség.

Zavargások Bangkokban

Két ember meghalt, több mint százan megsebesültek hétfőn Bangkokban, ahol a hadsereg az utcákra vonult, hogy a kormány utasítására helyreállítsa a rendet. A katonák könnygázzal és automata fegyverekkel lövöldözve szórták szét a közlekedési csomópontokat eltorlaszoló kormányellenes tüntetőket, akik 12 órán keresztül más pontokon újra és újra összegyűlve próbáltak szembeszállni velük. Az est leszálltával a bevetett hatezer főnyi katona végül visszaszorította őket fő gyülekezési helyükre, a kormányzati központhoz, ahol a tiltakozók március 26. óta táboroznak. A jelentések szerint mintegy 4—5 ezren maradtak ott éjszakára, és azt mondták, hogy a végsőkig kitartanak.

Túszszabadítás és következményei

Richard Phillips amerikai hajóskapitánynak a szomáliai kalózok fogságából történő vasárnapi kiszabadítása után elharapózhat az erőszak Szomália partjai előtt — figyelmeztetett egy amerikai altengernagy. Előzőleg a szomáliai kalózok bosszúval fenyegetőztek, mivel az elmúlt napokban az amerikai és a francia fegyveres erők két külön túszszabadító akcióban öt társukkal végeztek. Bill Gortney, az amerikai haditengerészet a térségért felelős középső parancsnokságának vezetője Bahreinből a washingtoni védelmi minisztériumban tartózkodó újságíróknak telefonon nyilatkozva kijelentette: Richard Phillips kiszabadításának valószínűleg tovagyűrűző hatása lesz. ,,Ez növelheti az erőszakot a világ ezen részében, ehhez kétség sem fér" — fogalmazott az altengernagy. Egy szomáliai kalóz műholdas telefonon úgy nyilatkozott a brit hírügynökségnek, hogy ,,a franciák és az amerikaiak meg fogják bánni, hogy elkezdték a gyilkolást". ,,Mi nem ölünk embert, mi csak váltságdíjat szedünk" — tette hozzá.

Kínában emberjogi akcióterven dolgoznak

Javuló jogvédelmet, növekvő bevételeket és könnyebb panasztételi lehetőséget ígérnek Kínában az állampolgároknak egy emberi jogi akciótervnek nevezett program révén, amely a kommunista pártnak tartja fenn a jogok őrének szerepét. A tervezet, amelyet a hétfői sajtóban hoztak nyilvánosságra, annak jele, hogy a pekingi vezetés magához akarja ragadni a kezdeményezést az emberi jogok kínai minőségéről folyó vitában alig két hónappal a pekingi Tienanmen téri események, a demokráciát követelő tüntetés véres leverésének 20. évfordulója előtt. A bírálók azt nehezményezik, hogy Kínában a hatóságok elnyomják a szólásszabadságot, és bebörtönözik az ellenzékieket. Peking a kritikákat azzal az érvvel utasítja el, hogy az emberi jogok területén ők a több százmillió ember életszínvonalának a növelésére összpontosítanak. Kínában nem ugyanazt értik emberi jogokon, mint Nyugaton — nyugati típusú demokráciát —, hanem jogot a táplálkozáshoz, a tanuláshoz és az egészségügyi ellátáshoz. A hivatalos hírügynökség elismeri, hogy az országnak még sok tennivalója van, hosszú út áll még előtte az emberi jogok javítása terén. ,,Elsőbbséget adnak azonban a nép védelmének, a létfenntartás és a fejlődés jogának" — írta.