Ezt a bostoni Harvard Medical School (a Harvard Egyetem posztgraduális orvosi képzést nyújtó intézménye) kutatócsapata állapította meg a Journal of Neuroscience tudományos szakfolyóiratban közölt tanulmányában. E felfedezése egyúttal azt is sugallja, hogy a ,,zenei géniusz" inkább a kemény munka, a sok gyakorlás eredménye, mint veleszületett adottság.

A zenetanuló gyerekek agya másként növekszik, mint nem muzsikáló társaiké, a zene fogékonyabbá teszi az agyat az új ismeretek befogadására ― állapították meg kísérleteik nyomán a Gottfried Schlaug vezette kutatók.

Kutatásukban hatéves gyerekekre összpontosítottak. Olyan gyerekek, akik korábban nem tanultak zenét, másfél évig zongoraleckéket kaptak. Mindegyik gyermek agyát megvizsgálták MRI (mágneses magrezonancia-képalkotáson alapuló)-készülékkel a tanfolyam előtt és után.

A zeneórákra járó gyerekek agya másként alakult e másfél év alatt, mint a zenét nem tanuló egyívásúaké, nagyobb mértékben nőttek motorikus idegpályáik és hallóidegpályáik.

Schlaug szerint ez az első tanulmány, amely kimutatja, hogy a zenét tanuló gyermekek agya másként fejlődik, mint a nem tanulóké. Felnőttek esetében már korábban is bizonyították, hogy a zenével foglalkozók agya más, mint a zenétől távol állóké, de gyerekkísérleteket most végeztek először ― mondta. (MTI)