Tanulmányokat közöl, daloskönyvet szerkeszt, és a 2004-ben megjelent Háromszéki táncok után a mai könyvbemutatón veheti kézbe az olvasó a szerző második szakkönyvét, melynek címe Erdővidéki táncélet.

Kriza János székely népköltési gyűjteménye, a Vadrózsák 1863-as megjelenése óta — amelyben először jelenik meg Erdővidék külön néprajzi tájegységként, de itt sem esik szó e vidék táncéletéről — nem született az elmúlt közel másfél évszázadban olyan szakmunka, amelyben az erdővidéki táncos alkalmakat és szokásokat, valamint az egyes táncokat, illetve táncrendeket ismertetnék. Ezért is rendkívüli az Erdővidéki táncélet megjelenése, de Jánosi József munkája nem csupán tánctörténeti szempontból hiánypótló, hanem első alkalommal készül erdővidéki táncnaptár, ami évszakok, ünnep- és vasárnapok, valamint hétköznapok táncos alkalmait és azok gyakoriságát összegzi.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ és a budapesti Hagyományok Háza közös kiadványában a szerző többségében négy falu — Felsőrákos, Ürmös, Bölön és Vargyas — adatközlőitől gyűjtött táncanyagot ír le, amelyet kiegészít a Szalay Zoltán által összeállított kottás dallamtár, és mert az 1965-től végzett terepmunka során Jánosi József nem csak a táncokat és azok zenei anyagát figyelte meg és rögzítette kezdetleges hangfelvevővel, rugós (később elektromos meghajtású) filmezőgéppel, hanem kapcsolatba került a környezettel is, bő ismeretanyagot közöl a ruha- és hajviseletről, a szokásokról, a legismertebb zenekarokról.

A Cova-print Nyomdában készült táncos monográfiát térképek, táblázatok és színes fotók teszik a nem szakember számára is olvasmányossá, a Hagyományok Háza által digitalizált archív zene- és táncfelvételeket tartalmazó DVD-melléklet pedig nem csak a négy évtizedes gyűjtőmunka hitelességét erősíti, hanem rendkívül értékes örökséget ment át a jövő számára.