Erdők között sejlik-e a jövő? — Kisgyörgy Zoltán

2009. április 29., szerda, Riport

A falu új iskolája

Zötyögünk felfelé a patak mentén. Itt, lenn a Tekse patakából Ajta vize lesz, fennebb a zalánpatakiak Nyíres-patakként emlegetik. Megcsapja orrunkat a szénégetők, a baksák jellegzetes illata. Kékesszürke füst száll az ég felé, átvilágít rajta a kora reggeli napfény. Már szép zöldek a hegyoldalak, a patak keskeny síkján Karácsony Zoli bátyámék ültetik a pityókát. Amolyan régi módszerrel: kézzel, vederből. Kasléder József polgármester arról beszél, miképpen lehetne kimozdítani jobb irányba ezt a falut, szülőfaluját úgy, hogy megmaradjon eredeti varázsa is, de a helybeliek jobban élhessenek. Mert alig sejlik itt még a jövő...

Bioeledel, vadgazdaság, agrárturizmus...?

Zalánpatak jövőjének legfontosabb meghatározója a Málnásfürdő felől erre vezető összekötő út megépítése. A település Málnás község része, az Olt völgye felé kell életének gravitálnia. Erre a pénz egy részét a tavaly megszerezték, de egy kormányrendelettel visszavették tőlük. Az előtanulmány elkészült, és mindenki bízik abban, hogy ez az út meg fog épülni. Végül is nem vesztegelt ez a Függőfészek (ez volt a címe sok évtizeddel ezelőtt a riportnak, melyet Farkas Árpád írt Zalánpatakról) az elmúlt években, hogy csak a megépített új iskolát, a felújított kultúrházat említsük, vagy éppen azt, hogy önkormányzati támogatásból megújították a templom külsejét.

Bioeledel, vadgazdaság vagy agrárturizmus lenne az irány, amerre lépni kell? Ösztökélni kellene ezt a népet, mely alig akar kimozdulni régi kerékvágásából, fél a közösségben való gondolkodástól, s mint a polgármester elmondta, még édes testvérbátyját, Kasléder Györgyöt sem tudta meggyőzni arról, hogy szót értsen a tejtermelőkkel, fogjanak össze, mert egy szép napon itt is megálljt parancsol az unió törvénye.

— Nincs olyan felszerelés, amivel ellenőrizni lehessen a begyűjtött tej minőségét — mondta a polgármester, aki maga is tejtermelő. — Nem önkényesen kell kijelenteni, hogy ez a tej nem jó, nem veszem el. Partnerség kellene a termelő és az átvevő, az értékesítő és a feldolgozó Covalact-üzem között! Itt, ebben a kicsi faluban harmincnyolc tejtermelő van. Sajnos, napról napra esik az állatok száma. A tegnap is egy öreg néni eladta tehenét, mert nem vették el a tejét. Ennek az állapotnak véget kell vetni, a gazdák sürgetik a dolgot, nem fogják hagyni magukat. Keresik-keressük a megoldást Covalacttal vagy anélkül, mindegy, de ezt a pénzforrást menteni kell! Az érdekvédelem szempontjából fontos volna, ha termelői csoportokat alakítanának megyeszerte, sőt, el tudnék képzelni egy olyan érdekszervezetet, amelybe az elszigetelt és kis lélekszámú falvak csoportosulnának, hogy közösen alakítsák jövőjüket.

Pró és kontra

— Ön is termelő, fiatalemberként itt kell megélnie a hegyek között. Van tizenegy szarvasmarhája és három lova. Mi a helyzet a tejjel? — kérdeztük Farkas Leventét.

— Hát a tejjel az a gond, hogy a gazdaságból, az állattartásból élnek a népek itt, Zalánpatakon. Inkább a csarnokossal több a gond, mert például este nem is szedi a tejet. Azzal terrorizálja a népeket, hogy összemegy a tej. De mi tudjuk, hogy minden szomszéd faluban este is szedik a tejet. Amikor fizetik a tejpénzt, örökké cirkusz van. Azzal ijesztgeti a csarnokos az embereket, hogy nem jó a tejetek, amennyi pénzt kaptok, azzal hallgassatok. Ő semmit nem mond, nem világosít fel, hogy mennyiben fizetik a tejet, mennyi az alapár. Jön a tavasz, változik a tej ára, és senki nincs efelől felvilágosítva. Semmilyen eligazító papír nincs kifüggesztve, hogy tudnánk, milyen a tejünk, mennyit kapunk érte.

Kasléder Albertet, a helyi katolikus egyház gondnokát nem tejügyben kerestük, hiszen Zalánpatak nagy egyházi esemény előtt áll, de természetes, hogy a tejre is rákérdeztünk. Idézzük: ,,Nem kell olyan nagy dolgot csinálni abból, hogy nem szedik össze este a tejet. Még nagyon hűvösek az éjszakák, hideg vízbe tesszük, jól eláll, s a reggelivel együtt indulhat a csarnokba."

Kasléder Györgyöt is megkerestük, eléggé szűkszavúan válaszolt kérdésünkre: ,,Nem mondok én semmit. Itt eléggé össze van zavarodva a helyzet köztem és a falu emberei között, mert amióta a testvérem, a polgármester belészólt a tej dolgába, itt az emberekkel nem lehet bírni. Fegyelmezetlenek, s megjegyeztették a falut. Ma is két helyről savanyú tejet hoztak, egy másikéban víz volt, s a tegnapelőtt pedig antibiotikumot kaptak a tejben! Most azt kell megállapítanunk, kiében volt benne az orvosság. Itt meg kell bolondulni. Naponta 850 liter tej jön be, javítom a ciszternát, kölcsönciszternával szállítok, hűtöm a tejet, harangoznak, mennem kell... Nyakig vagyok, s ha ez így megy tovább, egy nap a boltot bezárom, s Zalánpatak maradhat a tejével..."

Ünnepre készül a falu

Örömmel jelezte a gondnok, hogy május 2-án bérmálásra érkezik a faluba az egyház érseke. ,,Ennek tiszteletére kétnapos majálisos ünnepséget szervezünk — mondta a polgármester. — Ft. dr. Jakubinyi György 1994-ben bérmált még Zalánpatakon, és nagyon jó benyomásokkal-emlékekkel távozott."

— Százharminchét lelket tartok nyilván ebben a kis eklézsiában — folytatta a gondnok. — Nagyon örvendek, hogy nemcsak a templomunk újul meg, hanem érzem, a falu lélekben is várja érsekét. Sajnos, vannak ellentétes hangok nálunk, nem mindenki vélekedik egyformán az élet folyásáról. Én mint gondnok csak azt mondhatom: hallgatni arany, s cselekedni jó!

— A majálisra az iskola és az óvoda is készül. Május elsején mutatjuk be műsorunkat — közölte Bléga Szilvia tanítónő. — Hat tanulóm van: egy-egy elsős és másodikos, három negyedikes. Kasléder polgármester úr rendezte a Málnáson tanuló felső osztályos gyermekek szállítását, a szülők hálásak, és remélik, hogy ősztől is jól fog majd működni. Ezért is fontos lenne a jól járható út Málnásfürdő és Zalánpatak közt. Szárazajta érintésével roppant hosszú az út.

— Nekem is ez a legnagyobb vágyam: a falu számára a megmentés kulcsa az út. De az a véleményem, hogy ezt nemcsak óhajtani kell, hanem tenni is érte. Ezúton is kérjük a megye új vezetését, húzza közelebb lelkéhez Zalánpatakot, szívesen látnánk itt vendégül Tamás Sándor elnök urat — mondta Préda Vince, aki egyedül képviseli a falut a málnási községi tanácsban, és bejelentette, hogy hamarosan tavaszi nagytakarítást rendez a faluban, felszámolják a szemetet.

Zalánpatakon megismétlődik a történelem

A falu keleti végén mintha megpezsdült volna az élet. Álomszép fonott kerítést varázsolt a tavasziasan megcsonkított öreg füzek sorába az az ezermester, akit a Kálnoky grófok utóda, Kálnoky Tibor alkalmazott, hogy rendezze az általa megvásárolt telek arculatát. Zalánpatak mai területe — miként azt Orbán Balázs is leírta — Egyedmezeje néven a gróf Kálnokyak tulajdona volt, ők telepítettek oda üveggyárat, teremtettek soknemzetiségű alkalmazottjaikból munkástelepet. Ez volt a mai Zalánpatak magja. S mert megjelent az örökös, a hogyan tovább dolgában nem volt könnyű szóra bírni néhány embert a faluban. Érdeklődtünk. A vélemények megoszlottak. Voltak, akik valami okból aggályoskodtak: ,,Jaj, Istenem, mi lesz, itt a gróf mindent visszaigényel, visszaperel, még azokat a telkeket is, amiket lehet, hogy éppen papír nélkül, de nehezen megkeresett pénzzel, igazságosan vettek meg tőle apáink, nagyapáink. Újra a grófnak fogunk dolgozni, szolgálni." Mások: ,,Várjátok ki a végét, lehet, éppen ez az ember indítja be azt a folyamatot, ami kimozdít minket ebből a lehetetlen helyzetből. Nézzétek meg: húsz esztendő alatt itt majdnem semmi sem változott olyan irányba, hogy jobb lehessen itt nekünk az élet! Ha az angol trónörökös ide is eljön, majd megtudja mindenki a világban, hol is az a szép fészkecske, aminek Zalánpatak a neve!"

— Hogy egy előkelő grófi család befektet a megye legelszigeteltebb településén, az számunkra mindenképpen pozitív üzenetet hordoz — vélekedett a polgármester. — Én hiszek Zalánpatak jövőjében, hinnem kell. Az, hogy ezt a falut felemeljem, nekem kihívás, meg kell menteni a kihalástól. A táj leírhatatlanul szép, a föld gazdag borvizekben, mofettákban, s az is jelent valamit, hogy a telekárak is magasak! Nagyon időszerű lenne, éppen ebből a meggondolásból, egy falufüzet összeállítása legalább három vagy négy nyelven, hogy bárki belepillanthasson a település múltjába-jelenébe, a lakosság változatos nemzeti eredetébe, hiszen Kálnoky gróf annak idején nem a nemzetiség, hanem a tudás, a tehetség alapján válogatta össze a családokat, amelyeket ide telepített. Van itt egy eléggé régi ortodox templom is, amit műemlék jellegű látnivalóként tartanak számon.

Gróf Kálnoky Tibort kérdeztük zalánpataki terveiről.

— Minden úgy van, ahogyan mondja-mondták: sem több, sem kevesebb. Én visszaigényeltem ott azt, amit lehetett, 3,5 hektárnyi erdőt, valamennyi területet, olyan öt hektár körülit összesen. S mert ott voltam őseim földjén, még vásároltam is hozzá. Mintegy tizenöt hektárnyi területtel bírok, egy telekkel, házacskával. Ez a kezdet. Amilyen tartózkodó volt a hangulat kezdetben, most már éppen annyira megváltozott. Az emberek kedvesek, jóakaratúak, úgy érzem, közeledünk egymáshoz. Nincsen semmi titok a dolgokban. Terveim átláthatóak és nagyon egyértelműek: Zalánpatakon éppen olyan típusú vendéglátást akarok megteremteni, mint Miklósváron. A polgármesterrel jó a viszonyunk, ő távlatokban gondolkodó, jövőbe látó ember.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1336
szavazógép
2009-04-29: Magazin - x:

Szabó Jenő (Mementó) — Kisgyörgy Zoltán

Hetvenöt éve, 1934-ben hunyt el Kézdivásárhelyen Szabó Jenő (1867―1934) református lelkipásztor, költő, Szabó Dezső (1879―1945) író testvérbátya. Kolozsváron született, és ott is kezdte iskoláit, a teológiát Nagyenyeden végezte.
2009-04-29: Pénz, piac, vállalkozás - x:

A Halland-modell (Városrehabilitáció) — Iochom István

A Wellenreiter-ház — a főtér legrosszabb állapotban lévő épülete
A kézdivásárhelyi Asimcov-iroda április 23-án egész napos konferenciát szervezett, melyen A székelyföldi vállalkozók képzése — szakmai tudáslánc program keretében a sikeres svédországi Halland-modellt ismertette annak ötletgazdája, Christer Gustaffson, a jönköpingi Nemzetközi Üzleti Iskola igazgatója.