A Wellenreiter-ház — a főtér legrosszabb állapotban lévő épülete
A kézdivásárhelyi Asimcov-iroda április 23-án egész napos konferenciát szervezett, melyen A székelyföldi vállalkozók képzése — szakmai tudáslánc program keretében a sikeres svédországi Halland-modellt ismertette annak ötletgazdája, Christer Gustaffson, a jönköpingi Nemzetközi Üzleti Iskola igazgatója.
A szakmai értekezleten előadóként Gérnyi Gábor, a magyarországi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium főosztályvezető-helyettese, Fuksz Sándor, a csíkszereda—nagykaposi Prosperitas Egyesület elnöke, Fülöp Gábor, a Heves megyei kereskedelmi és iparkamara főtitkára, Gerencsér Judit budapesti építéstervező, Magyarósi Imola, a Művelődési, Egyházi és Nemzeti Kulturális Örökség Kovászna megyei Igazgatóságának munkatársa, Várallyay Réka, a magyarországi Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal munkatársa, Kelemen Tibor, a megyei munkaerő-ügynökség igazgatója és Gábor Rezső tanár, a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ igazgatója vett részt.
Az értekezleten a Kárpát-medencei gazdasági együttműködés lehetőségeiről, az örökségvédelem törvényes hátteréről, a székelyföldi műemlékvédelemről, munkanélküliségről, a szakképzésről, az anyagi források előteremtéséről és a Halland-modell székelyföldi életbe ültetéséről tanácskoztak.
A kilencvenes évek elején Svédországban a gazdasági recesszió idején Halland tartományban Christer Gustaffson akkori múzeumigazgatónak az az ötlete támadt, hogy a vidék gazdasági problémáját úgy lehetne megoldani, ha a pusztulásra ítélt vagy nagyon rossz állapotban levő műemlékeket közös összefogással felújítanák, ezzel a fokozott munkanélküliségen is segítve. Az ötletet tett követte, erre a munkára képezték át a munkanélkülieket, és mintegy tíz esztendő alatt száz műemléket újítottak fel az állam és a helyi közösség összefogásával. A Halland-modellt azóta Európa több országában, többek között Magyarországon is sikeresen alkalmazták.
Kovács Ödön magánvállalkozó kezdeményezésére a Halland-modellt Székelyföldön is életbe kívánják ültetni, első lépésként felmérik a sürgős felújításra szoruló épületeket, majd elkészítik a felújítási terveket. Ehhez európai uniós pénzforrásokra pályáznának. Fél évre van szükség, amíg a konkrét munka elkezdődhet — hangzott el a kézdivásárhelyi értekezleten. Kovács Ödönnek az is célja, hogy a Gábor Áron téri épületek felújítása után a céhes város főterét a világörökség részévé nyilvánítsák. Első lépésként feltérképezik a főtér épületeit, és felállítják a sürgősségi sorrendet, ezzel párhuzamosan restaurátorképzés indítását is tervbe vették.
Ha műemlékvédelemben gondolkodunk — hangsúlyozta Gérnyi Gábor —, akkor mindenképpen a gazdaságnál fogunk kilyukadni, hiszen ha sikerül felújítani ezeket a gyönyörű épületeket, az ott megnyíló szolgáltatási egységekben új munkahelyek is lesznek. A sikeres székelyföldi kivitelezés érdekében május végén a Halland-program résztvevői újabb találkozót tartanak Kézdivásárhelyen.
