Az influenzavírusok között A, B és C típust különböztetnek meg a vírus szerkezete alapján. Az A és B vírus okoz járványokat, pandémia, azaz világjárvány az A típustól várható, mert ennek változási és alkalmazkodási képessége a legnagyobb, igen elterjedt az állatokban is. Az A típusú influenzavírus felszínén található burokfehérjék szerkezete alapján eddig 16 hemagglutinin (H) és 9 neuraminidáz (N) altípust különböztettek meg. A sertésinfluenzának nevezett új vírustörzs az A/H1N1 altípusba tartozik, amely a húszmillió ember halálával járó 1918—19-es spanyolnáthajárványt is okozta. Az A és a B típusú influenza-vírusrészecskék fertőzőképességét ezek a felületen elhelyezkedő H és N jelű antigének határozzák meg. A fehérjék szerkezete nem stabil, genetikai változások révén újabb és újabb módosult antigének keletkeznek. Ennek következménye a vírusok állandó változása, és az, hogy egy adott évben átélt influenzafertőzés vagy a védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években.

Az influenzavírus változékonyságát növeli, hogy az emberi és az állati vírustörzsek genetikai állománya kombinálódni képes. Így alakult ki az Állat-egészségügyi Világszervezet (www.oie.int) hétfői közleménye szerint egy amerikai eredetű madár-, egy vélhetően ázsiai sertés-, egy másik, amerikai eredetű sertés-, valamint egy amerikai eredetű emberi influenza-vírustörzs kombinálódásával az új törzs. A szervezet a sertésinfluenza megnevezés helyett az ,,észak-amerikai influenza" elnevezést javasolja.

Bognár Lajos, az országos főállatorvos helyettese azt hangsúlyozta: további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a vírus pontos eredetére fény derüljön, ám az biztos, hogy most emberről emberre terjed. Hozzátette, hogy sertésekben az influenzavírus nem okoz komoly megbetegedéseket.

Melles Márta elmondta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) április végén tette közzé az új vírustörzsről az információkat, miután az Egyesült Államok járványügyi hatósága, a CDC megállapította a vírus genetikai állományát. Ez alapján a besorolása: A(H1N1)Kalifornia/04/2009. A WHO egy esetleges világjárványra való felkészülési terv alapján a riasztási fokozatot 4-esben állapította meg. Ez a fázis azt jelenti, hogy az influenzavírus emberről emberre terjedése igazolt, közösségi szinten várható kitörés, arra az előkészületeket meg kell tenni. Maga a pandémia a 6-os fokozat, a 3-tól 5-ig terjedő fokozatok a riasztás, pandémiás felkészülés szakaszai.

Az oltóanyag előállítását csak akkor tudják megkezdeni az erre felkészült gyártók, ha a H1N1 altípusba tartozó vírus szaporítására vagy ,,összerakására" sikerül kidolgozni a megfelelő módszert. Ehhez a vírust le kell ,,butítani vagy megszelídíteni" olyan szintre, hogy általános oltóanyagként alkalmazható legyen — tette hozzá a főigazgató. Mint Melles Márta hangsúlyozta, ez még egy-két hónapot is igénybe vehet, utána kaphatják meg az országok — megfelelő biztonsági intézkedések mellett — az új vírustörzset, ekkor indulhat a vakcina előállítása. (MTI)

Az immunrendszer szerepe

Az immunológia az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő ága, amely biológiai értelemben a szervezet integritása megőrzésének folyamataival és az idegennek felismert anyagok elleni védekezés mechanizmusaival, orvosi szempontból tekintve az immunrendszerrel összefüggésbe hozható betegségek eredetével és gyógyításával foglalkozik. Az influenza, a rák, az allergia, a gyulladásos ízületi betegségek, az AIDS mind a szervezetünket a fertőzésektől és daganatos elváltozásoktól megvédő immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakulhat ki. Az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) kezdeményezésére 2005-től április 29-én tartják az Immunológia napját. Célja felkelteni a tudományos és politikai döntéshozók figyelmét, illetve a közérdeklődést.