Nagy István polgármester úgy fogalmazott, hogy választási kampánya során ígérte meg a barótiaknak, amint lehetséges, elősegíti, hogy egy bevásárlóközpont-lánc megtelepedjen a kisvárosban. A lakók egy része már most is Sepsiszentgyörgyön vagy Brassóban költi el pénzének tetemes részét, mert ott kedvezőbben lehet vásárolni. Az elmúlt időszakban a Kaufland, a Penny Market és egy brassói cég is megkereste, hogy szívesen nyitna üzletet Baróton. Egyikük már kész tervvel is jelentkezett: 350 négyzetméteres kiszolgálóhelyiséget és 250 négyzetméternyi raktár- és irodarészt építene a buszmegálló egy részére, illetve a mögötte lévő telekre, és parkolót is létesítene. A polgármester szerint a telket eladni nem szabad, a haszonélvezeti díjból, az épület- és a fizetések utáni adóból nyereségre lehetne szert tenni. A szolgáltatás bérbeadását pedig olyan feltételekhez kellene kötni, mint a cég baróti bejegyzése és helyi munkaerő alkalmazása.

Bartha Gábor vállalkozó szerint a polgármester állításai nem egyebek puszta utópiánál, hiszen a multikat nem kötelezheti arra, hogy helyben jegyezzék be kirendeltségüket, az alkalmazottakra való kitételt pedig könnyűszerrel játszhatnák ki, ezért az egyetlen haszon, amit remélhetnek, az ingatlanadóból származna. Azzal szemben a mintegy huszonöt élelmiszerüzlet zöme bezárna, s legalább százötvenen veszítenék el munkahelyüket. ,,A százötven család legkevesebb 450 embert jelent, de ha hozzászámoljuk, hogy a községek üzletei közül is sokat érintene a multinacionális cég megtelepedése, akár azt is állíthatnám, hogy mintegy ezer ember életszínvonalát befolyásolná a tanács döntése. Ráadásul a kedvező árpolitika is csak egy-két évig tartana, amíg minket, kisvállalkozókat tönkre nem tennének, a város csak veszítene, ha engedi megtelepedni bármelyiküket is" — mondotta Bartha.

Buksa Miklós szerint a helyi vállalkozókat jobban meg kellene becsülnie a városnak, még akkor is, ha külön-külön kevesebbet fizetnek be a költségvetésbe, mint a bevásárlóközpontok. ,,A helyi vállalkozókat is segíteni kell!" — jelentette ki. Buksa felszólalására ellenvetésként a polgármester kijelentette: néhány tiszteletre méltó cégen kívül — köztük a Buksáé is, ismerte el — eltitkolják jövedelmüket, s nem fizetnek adót, így igencsak kérdéses, hogy mekkora hasznot hajtanak a város számára. A város polgárai közül többen is felszólaltak. Azt állították, hogy Sepsiszentgyörgyön és Brassóban vásárolnak be, mert a benzinköltséggel együtt is gazdaságosabb, mint ha Baróton szereznék be a legszükségesebbeket. Véleményük az, hogy a bevásárlóközpont létrehozása mindenképp azok érdekeit szolgálná, akiknek kis fizetésből kell megélniük, s minden megtakarított lej sokat számít. ,,Igenis, szükség van bevásárlóközpontra, igenis, támogatjuk létrehozását" — jelentették ki többen is.

Vitát gerjesztett a tanácstagok közül egyedüliként megjelent Bán István. Az alpolgármester szerint az egész közmeghallgatás nem más, mint ,,a polgármester provokációja" — ezért nem is jelentek meg képviselőtársai, hiszen mindenképp Nagy István dönti el, hogy a bevásárlóközpont megtelepedhet-e vagy sem, a tanácsnak pedig semmi beleszólást nem fog engedélyezni. Bán kijelentését Nagy István és a város főépítésze, László Sándor is cáfolta: a tanácsot nem lehet megkerülni még akkor sem, ha a befektetni szándékozó saját területet vásárolva próbálna a baróti piacra beférkőzni, hiszen az urbanisztikai terv módosítására a képviselő-testületnek mindenképp rá kell bólintania.

Végül abban egyeztek meg, számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy a város szempontjából mi lenne a kedvezőbb megoldás, majd a tanács elé tárják megtárgyalásra.