Ezek az elmúlt diktatúra visszásságait, bizarrériáit, kiszolgáltatott helyzeteit felelevenítő, különös, hol tragikus, hol feltűnően groteszk darabok ez ideig folyóiratokban jelentek meg a versek alatt, jelezve a bizonyos periódusokban születő versek összetartozását. Az új kötet, A nyitott könyv viszont egészében is ide sorolódik be, csúfhistóriákat olvasunk tehát, s az Előhang meg is határozza a versek mindig bizonytalan idejét az általunk ismert és kedvelt térben. ,,Miközben kalózhajók / lopakodnak ázottkender-illatú / Nyárádon, Küküllőn, / rabolni kész veres vitézek, / halálsarló-kalapácsos lobogók…" S hogy a felütés nem véletlen, bizonyítják a kecses kis kötet olyan remekművei, mint A dobrudzsai út, a székelyföldi elhurcoltak emlékére írott ciklus darabjai. ,,Elindultunk — vittek / Isten hozzátok gótikus tornyaim / Cikáznak már a sínek mellett / az ablakokból kilógó fénylepedők / s a pupillán át a koponyába / betódulnak hisztériás emlékeikkel / a semmivé gyalázott legyalult / török temetők" — kezdődik az első vers (A. D. 1950)... Király László nagy visszatérő témája ez, miközben a múlt kísértő képei váratlan intenzitással ragyognak fel. ,,Hosszú lajtorjás szekerek nyikorognak / s beleragadnak rendre a sárba / Farkasordításos hajnalokon / megyünk anyánkkal föl s föl a folyók mellett / A távolban mindig / egy őrház halvány lámpái égnek / s riasztó történetek vicsorognak a képzeletben / míg elérünk mindig egy falu széléhez..."

A kényszerűen elhurcoltak és az itthon maradottak védtelensége összeér, és felszikráznak a felismerések, kivilágítva a tájat. S mintha Király egy régebbi, gyönyörű, most áttördelt, s így nyomasztóbban lüktetőbbé tett jajkiáltása is most találná meg méltó helyét a felidézés folyamatában: ,,szánok / csöngetnek / uramisten / halálunk / merre / ringat / nagy / farkasfényű / éjben / halottat / nézni / most megyünk…"

S a felidézett tragédiákat fanyarul ellenpontozzák a Marcus Tulliusból című ciklus groteszk darabjai. ,,Vigyázzatok! — idézi Cicero intelmét — nehogy bekövetkezzék / hogy miként az ő leggyönyörűbb tettük / hogy tirátok ily dicsőséges / birodalmat hagytak / számotokra legrútabb az legyen / hogy nem megőrizni / tartani sem tudtátok".

A könyvben — hiszen mégiscsak csúfhistóriákat olvasunk, s ezt nem árt hangsúlyozni — a tragikus hangvételű idézések mellett szikráznak a szarkasztikus darabok, mint például a Gloria mundi, alcíme szerint Lenin elvtárs a kínai boltban, a nagy tanítóhoz visszanyúlva mintegy kitágítja az elmúlt nyolc évtized csúfhistóriáinak világát...

Király László A nyitott könyv — Csúfhistóriák — Cédrus Művészeti Alapítvány, Napkút Kiadó, 2008.