A nemrég módosított városgazdálkodási szabályok megtiltják az egyéni hőszigeteléseket, a polgármester felszólította a tömbházlakókat, legyenek türelemmel, mert az elkövetkező két-három évben a város minden tömbházát belefoglalják az országos programba — ez nem csupán anyagilag előnyösebb a lakóknak, kiknek az összköltség csupán húsz százalékát kell állniuk, de a pincét és a tetőt is magában foglaló teljes hőszigetelést jelent, és a nyílászárók cseréjét is. A mostanára eléggé elszaporodott „foltokat" viszont lebontják, a kicserélt ablakokból-ajtókból is csak azok maradhatnak, melyek az egységes képbe beleillenek (ezek árát leütik a költségből) — így kétszer fizet, aki elhamarkodja a szigetelést.

Ugyancsak a módosított városgazdálkodási szabályzat szerint a tömbházlakóknak vállalniuk kell környezetük rendben tartását, állandó takarítását, vagy kiadhatják ezt a munkát a köztisztasági vállalatnak. Ami a tömbházak feliratozását illeti, sok helyütt nem is létezik, és még igen sok a csupán román nyelvű utcanévkiírás — ezt is egységesíteni, kétnyelvűsíteni kell.

A legnagyobb gondot a lakástulajdonosi társulásoknak a közköltségeket nem fizetők okozzák. Többen jelezték, általában azok a lakók nem fizetnek, akik különben megtehetnék, hiszen italra, cigarettára futja nekik. Ráadásul gyakori az is, hogy eladják lakásaikat, adósságuk kifizetése meg marad a társulásra. Ezzel kapcsolatban törvénytelenségre is fény derült: Sepsiszentgyörgyön két olyan közjegyzői iroda is működik, ahol a tömbházlakás eladásakor nem kérik a társulástól a közköltségek törlesztését igazoló bizonylatot. Az ügyben kivizsgálást kezdeményez a polgármester, megoldásként meg azt ajánlja a társulások vezetőinek, a lakók adósságát jegyeztessék be a telekkönyvbe, így nem adhatják el, amíg tartozásukat nem törlesztik. Az igazi megoldás az volna, ha a szolgáltatók egyéni szerződést köthetnének minden lakás tulajdonosával, ez azonban még egyelőre technikai akadályokba ütközik.