A sepsiszentgyörgyi céhek és ipartársulások több mint százéves szokása volt a társulati láda elkísérése az újraválasztott elnök házához. Így adták tudtára a város lakosságának, hogy kit választottak meg a következő két esztendőre a társulat vezetésére. Elöl a társulati zászlót vitték, utána két fiatal mester a társulati ládát, melyben az okiratok mellett a pénz és más iratok voltak.
Az újonnan választott elnök a társulat ládája mögött haladt, majd a mesterek és legények sora következett zenekísérettel. Az ünnepi alkalomra a ládából a tagság beleegyezésével italra pénzt vettek ki, és sokszor késő estig mulatoztak a bőségesen megterített asztalok mellett.
1924. február 28-án szomorúan közli az elnök a szabó-, asztalos- és lakatos-ipartársulat tagjaival, hogy a hatóságok e régi szokásukat megtiltották. A bejelentést így foglalták jegyzőkönyvbe: ,,Az elnök Jakots István beszámolója — A választmány tudomására hozza az elnök, hogy a társulati láda átszállítása végett az állami rendőrséghez kérést adott be, hogy a szokásos módon a társulati tagok kísértében történjék meg az átszállítás. Ezen kérésüket az állami rendőrség nem engedélyezte. Ezért kéri, a választmány ez ügyben határozzon. Egyszersmind javasolja az elnök, hogy mivel ezen ősi szokásunkat a mostani nehézségek végett nem gyakorolhassuk, fogadja el a választmány az elnöknek azon ajánlatát, hogy 400 lejt kioszthasson a tagok között."
Sepsiszentgyörgy elsőként céhbe tömörült mesteremberei, a csizmadiák írtak jegyzőkönyvet 1822-ben a céhláda kíséretéről. Tehát százhuszonkét évig tartó hagyomány szűnt meg a fent említett határozat kiadásával. Szomorúan és megalázott szívvel fogyasztották a számukra kiutalt pénzből a mesteremberek italukat valamelyik kocsmában. Régi ünnepi szokásuk aztán teljesen feledésbe merült.
