Visszavonhatatlan kötelessége a katolikus egyháznak a valódi és tartós megbékélés a zsidósággal — jelentette ki Izraeli látogatásának második napján, tegnap XVI. Benedek a jeruzsálemi Nagyzsinagógában. A látogatás első miséjén, az Olajfák hegyének a lábánál a pápa délután azt hangoztatta, hogy Jeruzsálemben nincs helye erőszaknak és bosszúnak. A katolikus egyházfő még délelőtt történelmi látogatást tett a jeruzsálemi Sziklamecsetben, elmélkedett a Siratófalnál, majd a szentföldi püspökök előtt beszélt, alapvető fontosságúnak nevezve a keresztények közel-keleti jelenlétét.
A jeruzsálemi Nagyzsinagógában Izrael két főrabbija, a szefárd Slómó Amar és az askenázi Jóna Mecger jelenlétében a pápa felidézte a II. vatikáni zsinat döntését, amellyel visszavonta az egyház ,,istengyilkossági" vádját a zsidókkal szemben, amely évszázadokon át szolgált az antiszemitizmus alapjául. ,,Mint a Nostra Aetate (a zsinat nyilatkozata) világosan kimondja, az egyház továbbra is nagyra értékeli a keresztények és a zsidók közös örökségét, és egyre mélyülő kölcsönös megértést, valamint tiszteletet kíván mind a bibliai és teológiai tanulmányok, mind pedig a testvéri párbeszéd révén" — jelentette ki. A találkozó után az izraeli rabbinátus üdvözölte, hogy a pápa megerősítette: ,,a katolikus egyház felhagy a hittérítéssel a világ zsidósága körében". Az előrelépéshez jelentősen hozzájárult az a bizottság, amelyet 2000-ben hoztak létre a kétoldalú párbeszéd előmozdítására — hangsúlyozta Sír Jásuv Kohen főrabbi, a rabbinátus vatikáni képviselője. Állítása szerint a megbeszélésen a pápa és a főrabbik között ,,szóbeli megállapodás" jött létre azoknak a zsidó gyerekeknek az ügyében, akiket a katolikus egyház bújtatott a II. világháború alatt. XVI. Benedek nem zárkózott el az elől, hogy végre átadják a gyerekek névjegyzékét — mondta a főrabbi.
Jeruzsálemben nincs helye erőszaknak és bosszúnak — hangoztatta a pápa tegnap délután, izraeli látogatásának első miséjén. A szabadtéri homíliát több ezer ember előtt az Olajfák hegyének a lábánál, Jozafát völgyében mutatta be a katolikus egyházfő. Az aranyozott reverendában és az ugyanilyen színű süvegben misét bemutató egyházfő hangsúlyozta: mint ahogy már más alkalmakkal is kinyilvánította, a Szentföld mindenkié. Felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy legyenek élharcosai a megbékélés kultúrájának.
XVI. Benedek még délelőtt ellátogatott a jeruzsálemi Sziklamecsetbe. A szentély bejáratánál Mohammed Huszein jeruzsálemi mufti fogadta őt, akinek személyében első ízben lépett be pápa az iszlám harmadik legszentebb helyének egyik mecsetjébe. A Mecsetek terén mondott beszédében arra szólított fel, hogy napjaink megosztott világában mielőbb túl kell lépni a múlt félreértésein és konfliktusain, s őszinte vallásközi párbeszédet kell kezdeni, hogy a jövő nemzedékek részére fel lehessen építeni egy igazságos és békés világot. A mufti ugyanakkor arra kérte XVI. Benedeket, hogy játsszon aktív szerepet a palesztinok elleni izraeli agresszió leállításában. A Sziklamecsettől a pápa elmélkedni ment a Siratófalhoz, a judaizmus legfőbb zarándokhelyéhez, Salamon király második templomának utolsó maradványához. Miután XVI. Benedek latin nyelven felolvasta a 121. zsoltárt, a több ezer éves kövek közé csúsztatott egy írást Jeremiás könyvének idézetével. A Vatikán szerint a pápa a cédulán békét kért a Szentföld, az egész Közel-Kelet és az emberiség számára.
A keresztények jelenléte a Közel-Keleten alapvető fontosságú, az egész társadalom javát szolgálja — jelentette ki XVI. Benedek déltájban a szentföldi püspökök előtt. A találkozó helyszínéül szolgáló Coenaculumban — amely a bibliai hagyomány szerint Jézus Krisztus és tanítványai utolsó vacsorájának helyszíne volt — a katolikus egyházfő annak a véleményének adott hangot, hogy a közel-keleti keresztények minden jóakaratú emberrel karöltve hozzájárulnak a sokféleségben megvalósuló béke légkörének kialakításához és megerősítéséhez, minden nehézség és korlátozás ellenére.
A pápa sohasem volt a Hitlerjugend tagja — jelentette ki Federico Lombardi atya, a Vatikán szóvivője tegnap Jeruzsálemben. Nem sokkal később azonban helyesbíteni és visszavonni kényszerült korábbi nyilatkozatát, miután újságírók rámutattak: maga XVI. Benedek mondta korábban, hogy az volt. Újabb nyilatkozatában Lombardi úgy fogalmazott, hogy az akkor tizenéves Joseph Ratzingert akarata ellenére léptették be a szervezetbe, és nem játszott ott aktív szerepet. A pápalátogatás első, hétfői napját csalódottan fogadta a keddi izraeli sajtó, elsősorban XVI. Benedeknek a Jad Vasem holokauszt-emlékhelyen elmondott beszéde miatt. A Háárec lapban Tom Szegev történész úgy vélekedett, hogy a pápa ,,fukarkodott a szavakkal", amikor ,,megölt zsidókról" beszélt, ,,mintha csak egy kellemetlen közúti baleset áldozatai lettek volna". A Maariv és a legnagyobb példányszámú Jediót Ahronót azt nehezményezi, hogy XVI. Benedek nem kért bocsánatot.
