Felkarolták a Magyar Összefogás Listáját támogató szervezetek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi önkormányzati nagygyűlés összehÃvását. Immár szinte biztosra vehetÅ‘, hogy a székely parlament elÅ‘futáraként emlegetett testület elsÅ‘ ülését május 23-án Székelyudvarhelyen tartják. A gyűlésre Kovászna, Hargita és Maros megye magyar önkormányzati képviselÅ‘it várják, Ãgy a polgármestereket, a helyi, illetve a megyei tanácsok vezetÅ‘it és képviselÅ‘it.
A Székely Nemzeti Tanács kedd esti közleményében jelezte: elhalasztják a testület május 23-ára tervezett ülését, hogy küldötteik részt vehessenek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen. Az Izsák Balázs elnök által aláÃrt dokumentumban az SZNT emlékeztet: január 22-i felhÃvásukban kérték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetÅ‘it, hogy mielÅ‘bb hÃvják össze a nagygyűlést. A kezdeményezés alapja azon elgondolás, hogy cselekvÅ‘en elébe menjünk Románia küszöbön álló közigazgatási reformjának, és ez alkalommal választott köztestületek lépjenek fel az autonómiaigény érvényesÃtéséért.
,,A székelyföldi önkormányzati nagygyűléssel szemben elvárásként fogalmaztuk meg, hogy pártkötÅ‘dések fölött átnyúló egységben mondja ki többek között — érvényesÃtve több mint 210 000 székely akaratát —, hogy Székelyföld fel nem osztható, és be nem olvasztható, és csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkezÅ‘ autonóm közigazgatási egységként képzelhetÅ‘ el a jövÅ‘ben. Azt az Európai Unióban elfogadott elvet kell irányadónak tekinteni Románia számára is, amelynek megfelelÅ‘en a régiókat nem kijelölni, hanem elismerni kell!" — áll a dokumentumban. Szerintük a székelyföldi önkormányzatok és a magyar pártok vezetÅ‘i csak akkor tudnak megfelelni a népszavazáson az autonómia mellett kinyilvánÃtott közösségi akaratnak, ha megértik, hogy egy parlament jellegű intézmény több mint párt, amely Székelyföld társadalmának értékeit, világnézeteket, értékrendeket, közösségi érdekeket átfogóan képes megjelenÃteni. ,,A székelyföldi önkormányzati tisztségviselÅ‘k többsége a Romániai Magyar Demokrata SzöÂvetséghez vagy a Magyar Polgári Párthoz kötÅ‘dik. Ennek megfelelÅ‘en ezen a kettÅ‘s pilléren kell állnia a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésnek" — szögezi le a Székely Nemzeti Tanács vezetÅ‘sége, reményét fejezve ki, hogy nem párt- vagy nem választási kampányrendezvényre kerül sor. ,,Ennek reményében halasztom el a Székely Nemzeti Tanács 2009. május 23-ára meghirdetett soros munkaülését, és küldötteink részt vesznek a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésen" — zárul az Izsák Balázs által kiadott közlemény.
A dokumentum kiadását követÅ‘en Izsák Balázs SZNT-elnök a Háromszéknek elmondta: erkölcsi kötelességüknek érezték, hogy a gyűlés elÅ‘tt megfogalmazzák azokat az elveket, kritériumokat, amelyeket szeretnének érvényesÃteni. Az összefogás kirajzolhatja Székelyföld határait, a nagygyűlés pedig a székely parlament elÅ‘futára lehet — fűzte hozzá.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke lapunk kérdésére megerÅ‘sÃtette, hogy május 23-ára tervezik a nagygyűlés összehÃvását. Mint mondta, a Magyar Összefogás Listája mögött álló szervezetek felkarolták az SZNT kezdeményezését, és hosszas egyeztetések után úgy tűnik, nincs akadálya a testület összehÃvásának. ,,Az autonómia pártok fölötti ügy, ezért Székelyudvarhelyre várjuk a három székelyföldi megye magyar önkormányzati képviselÅ‘it" — szögezte le a Háromszék ama kérdésére, hogy RMDSZ-es és MPP-s politikusokat is meghÃvnak-e.
Az MPP hétfÅ‘i közleményében jelezte, hogy részt vállalna a nagygyűlés dokumentumainak kidolgozásában, a rendezvény szervezésében és lebonyolÃtásában. ,,A Magyar Polgári Párt elengedhetetlennek tartja, hogy politikai érdekeken felülemelkedve, kampány- és választási szempontokat kizárva a székelyföldi autonómia ügyében létrejöjjön a teljes összefogás, ugyanakkor hittel vallja, hogy nem a szavak és Ãgéretek, hanem a tettek ideje jött el" — áll az alakulat elnöksége által aláÃrt dokumentumban. A polgáriak ugyanakkor öt javaslatot is megfogalmaznak. Elengedhetetlennek tartják, hogy a székelyföldi önkormányzatok nagygyűlése határozatban mondja ki: Székelyföld jövÅ‘je csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, az Európai Unió régiók létrejöttét támogató elvei szerint megalakuló, autonóm közigazgatási egységként képzelhetÅ‘ el, minden székelyföldi önkormányzat határozatban kötelezze el magát Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozatala mellett, és ez ügyben Ãrjon ki népszavazást, határozzanak az egységes Székelyföld jelképeinek elfogadásáról és használatáról. Kérik továbbá, hogy szülessen döntés egy olyan reprezentatÃv, paritásos alapon alakÃtandó, döntéseit konszenzussal hozó testület létrejöttérÅ‘l, mely a továbbiakban minden, a régióban jelen levÅ‘ helyi, széki vagy az egész Székelyföldet érintÅ‘ kérdésben véleményt mond, irányt szab, és akár döntéseket is hoz (Székely Parlament), valamint hogy minden székelyföldi önkormányzati tisztségviselÅ‘ ünnepélyes eskütétellel kötelezze el magát a Székelyföld autonóm közigazgatási régió létrehozása mellett, vállalja az ezzel járó politikai harcot és küzdelmet.
