A kölcsön felhasználható mind a vidékfejlesztési terv fejezeteinek önrészeként, mind az uniós alapokból nem részesülő beruházások megvalósítására. Ez utóbbi jórészt a tenyészállatvásárlásról szól, ugyanis az uniós szabályozás szerint a közös alapból pályázott pénz nem használható élőállat-vásárlásra.

A most megjelentetett 102-es szakminiszteri rendelet szerint a nemzeti vidékfejlesztési tervnél pályázók esetében a gazdaságok korszerűsítésére (121-es fejezet), valamint a mezőgazdasági és faipari termékek hozzáadott értékének növelésére (123-as fejezet) készült pályázatok összértéke magánszemélyeknél nem haladhatja meg az egymillió eurót, cégeknél és szakmai szervezeteknél pedig a kétmillió eurót. A pályázó által felvett beruházási hitel viszont csak abban az esetben használható önrészként, ha a pályázati tervben építkezések megvalósítása is szerepel. Élőállat-vásárlás esetén szarvasmarháknál legtöbb 110 000 eurós kölcsön igényelhető, a vásárolt vemhes üsző nem lehet drágább 2100 eurónál. Feltétel, hogy a törzskönyv alapján az anya tejtermelése szimentáli típusnál legkevesebb 5500 liter, Holstein esetén pedig 6500 liter legyen. A kölcsön a húshasznú fajták vemhes üszőinek vásárlására is felhasználható, feltétel, hogy az eredet szerint a szülők is húshasznú fajtákhoz tartozzanak.

Ugyanakkor vásárolható a kölcsönből berbécs, kecskecáp, valamint fiatal koca, az egyedenkénti legmagasabb vásárlási árat viszont itt is meghatározzák. A különböző fajú tenyészállatok mind bel-, mind külföldről megvásárolhatók. Az igénylőnek bizonyítania kell, hogy rendelkezik megfelelő istállóval, vagy a vásár lebonyolításáig felépíti azt. Ugyanakkor feltétel, hogy megfelelő szakmai végzettséggel rendelkezzék (egyetemi vagy középiskolai végzettség, de elfogadható a rövid idejű szakmai képzés is).

A kölcsönt igénylőknek a megyei mezőgazdasági igazgatósághoz kell fordulniuk, ahol ellenőrzik a feltételek teljesítését, és tíz munkanapon belül előzetes beleegyezést adnak, amivel fel kell keresni a szakminisztérium által kiválasztott kereskedelmi bankok egyikét. A 231-es törvény értelmében a minisztérium kölcsönalapját a kereskedelmi bankok kezelhetik. Ugyanezen törvény meghatározza, hogy a kölcsön legtöbb tíz év alatt visszafizetendő, és a beruházás típusának függvényében egy és öt év közötti türelmi időszak igényelhető. A beruházási kölcsönre vonatkozó törvényből adódó előny az is, hogy a visszafizetendő összeg egy részét, a felvett hitel legtöbb húsz százalékát elengedhetik. Ez az arány változhat, hiszen a törvény megengedi, hogy szakminiszteri rendelettel a visszatérítés százalékos arányán változtassanak. 2009-re a visszatérítések értékét a napokban megjelent 495-ös kormányrendelet határozza meg. Ez nagyon előnyös az állattenyésztők számára, ugyanis az időben visszafizetett beruházási kölcsön felét a szakminisztérium a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon keresztül visszatéríti az állattenyésztőnek. A rendelet megerősíti, hogy a hitelből tejhasznú vemhes üszők, hizlalásra szánt bikaborjak, anyajuhok és kecskék, hizlalni való bárányok, tojótyúkok, fiatal kocák, illetve struccok is vásárolhatók. A rendelkezések értelmében a gazdaságok benépesítésére a tenyészanyag mind belföldről, mind külföldről beszerezhető.