A 32 fatornyos miniépület kialakításához Kós Károly tervrajzait használta fel Mónus Béla fafaragó művész — mondta Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón. Hozzátette: a tengerimalac-város épületei így illeszkednek az állatkert épített környezetéhez, amelynek nagy részét Kós Károly tervezte. Elsősorban a gyermekeket szeretnék megörvendeztetni a kis várossal, ezért a Állatsimogató szomszédságába helyezték el, amely az állatkert legnépszerűbb helyszíne. A város alapításával arra hívják fel a figyelmet: szeressük az állatokat, nézzük meg, s gyönyörködjünk abban, milyen aranyosak. A tengerimalacok szeretik a társaságot, így az érdeklődőknek most lehetőségük nyílik a kis állatok társas életének megfigyelésére is, amire az otthoni terráriumban nincs lehetőség — hangsúlyozta a főigazgató. A tengerimalac-város szomszédságában felépült egy falu is: ebben a kifutóban a Dél-Amerikában kifejezetten a húsuk miatt nemesített ,,óriás" tengerimalacok kaptak helyet.

A megújult Élet-Halál Ház egy élő állatokat is magában foglaló tematikus kiállítás, amely az élet végtelen körforgását mutatja be a látogatóknak. A többi között keltetőállomás, szaladgáló kispipik és rendszeresen szaporodó kisállatok láthatók. A létesítmény része a madármentő állomás, ahol azoknak az elsősorban védett madaraknak adnak esélyt, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorulnak. Itt látják el a sérült, mentett madarakat, itt nevelik fel az elárvult fiókákat, és innen viszik őket vissza a természetbe, ha meggyógyultak.

A budapesti állatkert Magyarország legnagyobb természetvédelmi mentőtevékenységét végző intézmény — hangsúlyozta a főigazgató. Hozzátette: évente ezer védett állatot mentenek meg, ezen belül nyolcszáz madarat.

A házban az érdeklődők a nagy szőröstatuk, az ormányosmedvék és a nílusi repülőkutyák megújult lakóhelyét is megtekinthetik.