Két könyv az ánti-világbólEgy irredenta hétköznapjai - Bogdán László

2009. május 23., szombat, Kultúra

Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című új, vaskos kötete a szerző terjedelmes és igen érdekes előszavával tulajdonképpen lehallgatási jegyzőkönyveket közöl újra a költő-politikus egyik (?) előkerülő dossziéjából.

1986 áprilisa és 1989 decembere között az akkor Marosvásárhelyen élő és az Igaz Szónál szerkesztőként dolgozó költő minden telefonját lehallgatták, archiválták, esetenként bizarr, esetenként hajmeresztő, eseteként perfid, nagyon sokszor ijesztő módon kommentálva is. A bizarrériákra a Markót folyamatosan évekig lehallgató főhadnagy különösen érzékeny. A nevét hagyjuk, sokan voltak, s akkoriban már csak ez az egy közhivatal, a Szekuritáté helyezett hangsúlyt bizonyos munkatársainak magyartudására, hiszen érteni kellett a megfigyelteket, akik értelemszerűen hálószobájukban, dolgozószobájukban, a kocsmákban, a cukrászdákban, az utcasarkon, a szerkesztőségekben, a színházak előcsarnokában, képzőművészeti kiállításokon és író-olvasó találkozókon vagy telefonon, sajnos, nem az állam nyelvén fejtették ki irredenta, felforgató elképzeléseiket, veszélyeztetve a Román Szocialista Köztársaság stabilitását és integritását. Súlyos vád, de ez és csupán ez indokolta hosszadalmas, kitartó megfigyelésüket, tisztek kisebb és nagyobb csoportjai foglalkoztak a jelek szerint az erdélyi költővel, s valószínű, ahogyan bizonyos, a célszeméllyel közeli kapcsolatban állók hálózati neve is jelzi, nem csak s nem kizárólag vele, de a kötet riasztó és időnként kisszerű, nevetséges kommentárjai szerint vele és roppant szerteágazó kapcsolataival különösen… S mivel a tetemes összegbe kerülő megfigyelést időről időre indokolni is kellett, hát ha nem is gyártottak dokumentumokat, bár ki tudja, erre azért nem esküdnék meg, esetenként a kommentárokban egészen a denunciálásig elmennek. Van a kötetben egy Gagyi Józseffel folytatott beszélgetés, amelyből a főhadnagy — végre igazolva érezvén a célszemély megfigyelé­sébe fektetett önzetlen, kitartó és fáradságos munkáját — olyan eszelős és erőltetett észrevételeket von le, melyeket ha bizonyítani tud, akár rács mögé is juttathatta volna a nevezett személyt. Nem juttatta oda, ez esetben bizonyítékai nem állottak meg a lábukon, nem képezhették egy esetleges eljárás indítását. Nem a buzgómócsing lehallgató tiszten múlhatott. Ő saját munkáját akarta állandóan igazolni…

Mindenestül kisszerű és rémesen, nyomasztóan bornírt és perfid ez az egész lehallgatási gyűjtemény. Gyönyörűek voltak a nyolcvanas évek, jó, hogy elmúltak. De elmúltak-e?

Markó Béla: Egy irredenta hétköznapjai. Pallas-Akadémia, 2009

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1383
szavazógép
2009-05-23: Kultúra - x:

Amikor fordul az ezred (Két könyv az ánti-időkből) - Bogdán László

Szőcs Géza új könyvének — amely a költő-politikus régebbi és újabb cikkeit, tanulmányait, esszéit, törvénytervezeteit, szenátusi beszédeit közli újra, s a szövegekről és a korszakról Farkas Wellmann Endrével beszélget, a dokumentumokat esetenként ironikusan és önironikusan kommentálva is — félreérthető, de legalább kétféleképpen érthető a címe.
2009-05-23: Élő múlt - x:

Negyvenéves a kisbaconi Benedek Elek-emlékház - Sylvester Lajos

Negyven évvel ezelőtt, 1969. május 25-én avattuk Kisbaconban a Benedek Elek-emlékházat. A 2009-es háromszéki Benedek Elek-emlékév kettős évfordulójához hozzá kell tehát pászítani ezt a harmadikat, azaz a nagy mesemondó, harcos publicista és szépíró születésének 150., halálának 80. évfordulójához a nevét viselő emlékház avatásának 40. évfordulóját is. Utóbbi azért is jelentős, mert az emlékház meghatározta, hogy Benedek Elek szellemi-erkölcsi-emberi öröksége miként épülhetett be a 20. századi magyar közemlékezetbe.