Újra egyházjogi egységbe forrtak tegnap Debrecenben a Kárpát-medencei magyar református egyházak.
Az 1881-es — ugyancsak Debrecenben tartott — egységteremtő alkotmányozó zsinat után 128 évvel helyreállt a trianoni békeszerződés által szétszakított magyar református egység. Az eseményre közel húszezren sereglettek össze a kálvinista Rómába, ahol a kánikulai meleg ellenére délelőttől késő estig szünet nélkül pörögtek a színes programok, előadások, kiállítások, bemutatók. A Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke által isteni csodának nevezett történelmi napon természetesen Háromszék is képviseltette magát, Vártemplom, Sepsiszentgyörgy vagy Komolló, Háromszék feliratú táblák jelezték a háromszéki emberek jelenlétét a Trianon utáni nemzetegyesítési folyamat eddigi legfontosabb állomásán.
A rendezvénysorozat az Egy maréknyi föld elnevezésű programponttal kezdődött, amelynek keretében a Kárpát-medence különböző tájairól érkezők maréknyi-zacskónyi földet szórtak a Nagytemplom előtti téren felállított szimbolikus Életfa tövében előkészített medencébe. A nap központi eseménye természetesen az Alkotmányozó Zsinat ülése volt, ahol az előkészítési folyamat, az alkotmánytervezet részegyházakon belüli megvitatása eredményének ismertetését követően a száz jelen lévő zsinati tag egyhangúan megszavazta a Magyar Református Egyház Alkotmányát. A tíz Kárpát-medencei részegyház közül nyolc püspöke kézjegyével is ellátta a dokumentumot, a szlovéniaiak nem értek időben Debrecenbe, a ,,jelen lévő hiányzó", a Szlovákiai Református Egyházkerület püspöke, Fazekas László pedig a sajátos szlovákiai kisebbségi helyzettel magyarázta a pillanatnyi tartózkodást. Ugyanakkor biztosította a református közösséget, hogy kezdettől részt vettek az előkészítő folyamatban, és már most mindent megtesznek a jogharmonizáció előkészítése érdekében.
A közös alkotmány egyébként minden olyan kérdést szabályoz, amely az elmúlt évtizedekben történelmi kényszerűségből külön fejlődő részegyházak életében közös és egységes. Így többek között rendelkezik az egyházról, a lelkipásztori szolgálatról és a közös liturgiáról. Ugyanakkor biztosítja és szabályozza a Kárpát-medencén kívüli magyar református egyházak csatlakozását is, közülük az első, az Amerikai Magyar Református egyház képviselői már csatlakoztak a dokumentumhoz.
Az Alkotmányozó Zsinat ülését követően egyesítő körmenet indult — ehhez már az erdélyi körútjáról visszaérkező Orbán Viktor is csatlakozott —, amelyhez a részegyházak képviselői Debrecen különböző pontjain sorakoztak fel, s együtt tértek vissza a Nagytemplom elé, ahol ünnepi hálaadó istentisztelet és szabadtéri úrvacsora zárta az eseménysort.
A Kárpát-medencei református egyházak szervezeti egységének helyreállítását levélben üdvözölte Sólyom László. A magyar köztársasági elnök így fogalmazott: ,,A magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű pozitív lépés, amely nem csupán valamely szomszédos ország magyarságát érinti, hanem az összes magyar nemzetrészt a Kárpát-medencében."
Míg Kós Károly Trianont sirató, Kiáltó szó című művében ,,valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre", Pap Géza püspök meggyőződését fejezte ki, hogy a tegnap elfogadott alkotmány örökre kinyitja a magyar nemzetegyesítés kapuját. Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke Isten különleges ajándékának nevezte 2009. május 22-ét, mely időponttól fogva természetessé válik, hogy azonos hitű, gondolkodású emberek közösségét ne lehessen többé szétszakítani.