Illés szekerén — Kisgyörgy Zoltán

2009. május 26., kedd, Riport

Az ószövetségi próféta szekerén képzelve magunkat jártuk be keresztül-kasul az alvégi községközpontot. Reményik és Ady róla faragott strófái keringtek emlékezetünkben, de ösztönzött a dicsőséges és gyógyító Szent Illés próféta példamutatása is: életének sok mozzanata jelképesen kapcsolódik Illyefalvához, ahol minden év július 20-a táján megszervezik az Illés-napokat, és számunkra fontos, hogy e szokások itt is újra életre kelnek, nem csak a barcasági Négyfaluban.

Hétköznapi ünnep?

Munkanapon látogattunk Illyefalvára, mégpedig áldozócsütörtökön, Jézus mennybemenetelének napján. Ezért szóltak a harangok mind a két templomban. A katolikusoknál Urunk mennybemenetele az ünnep neve. A hívek a templomból jöttek, ahol t. Kacsóh Sándor celebrált szentmisét. A református vártemplomban t. Tóth Anna lelkipásztor hirdette az igét. Sötét ruhába öltözött emberek sereglettek hazafelé.

— Ma arról beszéltem a templomban, hogy Jézus már ekkor készítgette tanítványait a végső búcsúra, elválásra. A hívő ember őt úgy látja, hogy áldó kezekkel felemelkedik az égbe. Ennek a hétköznapra eső ünnepnek olyan gazdag az üzenettartalma, hogy méltán lehetne egyik sátoros ünnepünk is. Arról beszél, hogy van mennyország, és ,,elmegyek, hogy helyet készítsek nektek, mert én azt akarom, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek". A mai embernek tudnia kell, hogy Illés megjelenik újszövetségi ikonokon is, mert kapcsolódik az Úr színeváltozásának ünnepéhez. Az volt az érzésünk, igazából csak az az ember érezte, hogy a hétköznapok sorának is van ünnepe, aki meghallotta a harangok hívó szavát.

A Fábián Ernő Községi Könyvtárban azt kérdeztük Balázs Emesétől, találunk-e a polcokon olyan könyvet, amelyből Szent Illés prófétáról tudhatna meg néhány dolgot az illyefalvi olvasó. Végül is kiegyeztünk: a világháló, az internet az, ahonnan a falu névadójáról tájékozódhat a kíváncsi olvasó.

Az ősz, szakállal ábrázolt Illés próféta legendájából tudjuk, a gyerekek oktatása-tanítása annyira fontos volt, hogy az ő korában a tudós emberek lánggal táplálták a nebulókat. Illés kiválóan ismerte az éghajlati-időjárási tudnivalókat, s a királynak idejében megjósolta a népet sújtó, három évig tartó szárazságot, ám imája nyomán mindenütt megeredt az életet adó eső. S mivel ő volt a Messiás-várás szentje, tüzes szekéren négy paripa vágtatott vele a mennyeknek országa felé. Ezt nevezik Szent Illés mennybe ragadtatásának.

A képlet adott

Illyefalva mai gondjaira is rímelnek az illési mítoszok történései. A tudást szóró próféta gyermekeit a helybeli Lásazló Lukács Általános Iskola padjaiban találtuk, akiket nem lánggal, hanem a pontosság tudományával táplált Tó­falvi Csaba tanár-igazgató a matematikaórán. Illyefalván is egyre fogy az iskolás tanulók létszáma, aminek egyik oka a város közelsége. Nemcsak innen, hanem a távolabbi Aldobolyból is ingáznak a gyerekek Sepsiszentgyörgyre, pedig helyben is minden lehetőség adott: kis létszámú osztályokban hatékonyabban lehet oktatni, a tanerő mind szakképzett. Készül az iskola infrastruktúrája, emelkedő a létszám a napközivé alakuló óvodában. Gond azonban az iskola régi épületének korszerűsítése, mert műemlék. Történelmi emlékhely is, hisz az udvarán hangzott el 1881. június 5-én Jókai Mór választókerületi képviselő pünkösdvasárnapi programbeszéde.

Illyefalva határát sem áztatta májusi eső, melynek minden cseppje áldás volna. Tikkasztó a hőség, már szenved a határ, pedig kövér füvet kellene harapnia a tejet adó jószágnak. Bizony jól fogna Illés próféta esőt hozó imája.

— Érzi-e a válságot a tejtermelő gazda, a szarvasmarhatartó egyesület? — kérdeztük Benkő Árpád elnöktől attól tartva, nehogy korai lenne a kérdés.

— Nem korai, mert már érezzük. A válság és az uniós viszonyok a tejfeldolgozó ipart érintik, s azt a százegy gazdaembert is, aki rajtunk keresztül értékesíti a nem kis gonddal és munkával megtermelt tejet. Mi változatlanul a helybeli Meotis Kft.-vel dolgozunk, de sajnos, a cég május elejétől húsz százalékkal csökkentette a tej árát, amire eddig nem volt példa. Sejtem, hogy ezt az unió irányából beözönlő sokféle tejtermék forgalmazása is befolyásolja, nagyobb gond azonban, hogy a cég még mindig a februári tejpénz kifizetésénél tart, amihez az illyefalvi gazdák nem voltak hozzászokva. Remélem, visszazökkenünk a kerékvágásba, és arra kérek minden gazdát, hogy tartson ki, feladni könnyű, de ez leépüléshez vezet. A kvótával rendelkező gazdák eddig még megkapták a 3000 lejes támogatást. Ki kell tartani, mert első kézből tudom, hogy a Covalact Rt. Bodza-vidéken és más helyeken már beszüntette a tej felvásárlását. A helyi feldolgozó ismeri ezt a helyzetet, egyelőre tőlünk kétszer annyi tejet vesz át, mint amennyire pillanatnyilag szüksége lenne.

Jó munkához idő kell

Jobb szájízzel léptünk be a helybeli LAM Alapítvány tangazdaságának udvarára. Félszáznál több szarvasmarhát tartanak itt, a tejet a Covalact Rt.-n keresztül értékesítik. Minden, amit láttunk, biztató. Épül-szépül a tangazdaság. Egy kökösi gazdálkodó vette bérbe. Amikor hallgatók is vannak a kiképzőközpontban, a bérlő is beszáll a gyakorlati oktatásba — tudtuk meg Klárik Attila ügyvezető igazgatótól. Látogatásunk idején a Plusad Kft. munkásai az udvar felújításával foglalkoztak. Hamarosan búbos kemencét építenek ide, s itt tartják majd az Illés-napokra tervezett kenyérsütő versenyt.

Arra kértük Orbán Miklós mérnököt, a LAM Alapítvány felnőttképzési-oktatási felelősét, szóljon az alapítvány történetéről.

— 1992-ben indult a tevékenység. Ma önellátók vagyunk, és régiófejlesztési célkitűzésünk kettős: mezőgazdasági felnőttképzés és ettől teljesen különállóan a mikrohitelezés. Ezekkel a képzésekkel szellemi tőkét, a hitelekkel pedig anyagiakat biztosítunk a térség gazdálkodóinak, kis- és középvállalkozóinak. Idén beiskoláztunk összesen 463 hallgatót, ebből akkreditált képzéseket nyújtunk szakképzett állattenyésztői és növénytermesztési szakra, valamint idegenvezetőire összesen 169 hallgatónak. Egy részük már vizsgázott, a többi a nyár derekán áll megmérettetésre. Előadóink kiváló hazai szakemberek. Tematikus képzéseket is tartunk, például gazdasszonyképzést, ahol a tavaszi tevékenységeket és természetesen a népi mesterségeket, a hagyományos konyha receptjeit tanulhatják meg a hallgatók. Előadóink a nőszövetségek felkérésére falvakra is elmentek. Lehet, hogy idén beindítunk még egy tanfolyamot, ugyanis vannak olyan gazdálkodók, akik az uniós strukturális pályázatokra akarnak jelentkezni, de nincs hozzá szükséges szakképzettségi oklevelük. Nos, erre a szakképesítési bizonyítvány megszerzésére vagyunk mi jók, mert az általunk kiállított oklevelek államilag elismertek. Rekordév lesz ez, eddig 175 személy végzett-végez az említett két szakon. Most folyik például a borpincéri szakmai képzés akkreditálása, és indítanánk még egy idegenvezetői csoportot is.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1351
szavazógép
2009-05-26: Gazdakör - x:

Hírlugas

A természeti csapást jelenteni kell
A kifizetési ügynökség sajtóközleményben hívja fel a területi támogatást igénylő gazdák figyelmét, hogy a fagykár, szárazság, árvíz vagy egyéb természeti csapás miatti kárt az ezt bizonyító okirat dátumához viszonyított tíz munkanapon belül kell jelenteni a hivatalban. Országos katasztrófa esetében, amikor az illető térségben jogszabály rögzíti a természeti csapást, nem szükséges külön igazoló okiratot beszerezni, ám helyi kár esetén ezt be kell mutatni.
2009-05-26: Világfigyelő - x:

Ritoók Zsigmond ókorkutató kapta az idei Bolyai-díjat

Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó százezer euró összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este. Ritoók Zsigmond akadémikus az ELTE Bölcsészettudományi Karának emeritus professzora, az ókortudományon belül szűkebb szakterülete a korai görög epika, dráma, az antik esztétikai gondolkodás és annak továbbélése.