Magyarország élen jár a régióban az európai uniós források felhasználásában, a rendelkezésre álló forráskeretek több mint egynegyedét már lekötötte, szemben a régió tizenegy százalékos átlagával — derül ki a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó cég tanulmányából. Románia az átlag alatt, kilenc százaléknál tart. Az elemzÅ‘k megállapÃtották, hogy a régióban az idÅ‘arányosan várható ütemnél lassabban halad az uniós források 2007 és 2013 között rendelkezésre álló keretének lehÃvása.
A KPMG tÃz kelet-közép-európai ország — Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia — együttműködésével készÃtett felmérése szerint a régió országai összesen mintegy 266 milliárd euró lehÃvható kerettel rendelkeznek, amelynek nagy része a strukturális, kisebb hányada pedig a mezÅ‘gazdasági és vidékfejlesztési, valamint halászati alapokból származik. Ennek több mint felével Lengyelország és Csehország gazdálkodhat, Magyarországgal és Romániával kiegészülve pedig közel nyolcvan százalék áll ezen országok rendelkezésére. A régió országai a 266 milliárd eurós forráskeretbÅ‘l összesen csaknem harmincmilliárd eurót kötöttek le 2007—2008-ban. Magyarország mellett Csehország és Szlovénia halad jól a források lekötésével, 23—23 százalékos lehÃvási aránnyal. Az átlag alatt marad azonban Lengyelország és Románia három, illetve kilenc százalékkal.
A vizsgált 2007—2008-as idÅ‘szakban a régióban a közlekedés-, valamint a környezeti és a humánerÅ‘forrás-fejlesztés tartozott a fókuszterületek közé — a régió országai erre a három területre fordÃtották a rendelkezésre álló keret több mint felét. Ezt kiegészÃtve a negyedik és ötödik legnépszerűbb fejlesztési területtel (gazdaság- és vidékfejlesztés) 83 százalékra emelkedik a lekötött összeg aránya, ami csaknem 25 milliárd eurót jelent. A vizsgált tÃz ország ez ideig az egészségügyi és energetikai beruházások támogatására fordÃtotta a legkevesebbet — igaz, hogy a legszűkebb forrás is ezeken a területeken áll rendelkezésre.
