A választók mozgósítása a legnagyobb kihívás az RMDSZ számára a júniusi európai parlamenti választásokon — jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a 2007-es romániai EP-választásokon regisztrált részvételhez képest az idén sem járulnak majd többen az urnák elé.
Markó szerint az alacsony részvételt az is előrevetíti, hogy a pártok nem folytatnak erőteljes kampányt, s az EP-választások helyett az év végi államelnök-választásra összpontosítanak. Az RMDSZ és a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közötti megállapodás nyomán létrejött összefogásnak kedvező a visszhangja a magyarság körében — vélekedett. * A politikus a magyar nemzetiségű megyei intézményvezetők leváltása kapcsán emlékeztetett arra, hogy Csíkszeredában a múlt pénteken óvatos becslések szerint is 15 000 ember tüntetett a magyar szakemberek elmozdítása ellen. Véleménye szerint szemmel látható volt, hogy a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyarok számára mennyire kényes kérdésről van szó, hogy a légkör egyértelműen feszült, hogy az emberek dühösek. Az RMDSZ elnöke újabb tiltakozásokat helyzett kilátásba. Markó szerint a kormány hibás döntése felerősíti Székelyföldön az autonómiaköveteléseket. A problémák sorát újabbak is gyarapítják — fogalmazott —, például Erdély infrastrukturális fejlesztésének kérdése: a kormány, és leginkább a szállítási minisztérium fokozatosan csökkenti az utak rehabilitálására szánt pénzösszegeket.
Tőkés László Budapesten
Sólyom László magyar köztársasági elnök tegnap a Sándor-palotában fogadta Bauer Editet, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja európai parlamenti választási listájának vezetőjét és Tőkés Lászlót, akik a határon túli magyarság európai szintű képviseletének kérdéseiről tájékoztatták a magyar államfőt — közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Sólyom László a megbeszélésen kiemelte annak fontosságát, hogy az európai parlamenti választásokon minél többen vegyenek részt, és adják le szavazatukat. Tőkés László a magyar államfővel folytatott megbeszélésről elmondta, hogy ,,ahol a magyarságot sérelmek érik, ott Sólyom László kész határozottan kiállni a határon túli magyarok mellett". Beszámolója szerint a találkozón tájékoztatta a magyar köztársasági elnököt a Romániában tapasztalható magyarellenes lépésekről, például a magyar köztisztviselők leváltásáról. * Ezt megelőzően Tőkés az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának számolt be a kialakult helyzetről. A sertésinfluenza járványához hasonlóan terjed a magyarellenesség a volt kisantant országaiban — hangsúlyozta. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke az ülésen kiemelte: a román és az uniós jogot is sérti a romániai magyar tisztségviselők tömeges elbocsátása, a köztisztviselők etnikai alapon való megkülönböztetése. ,,Ez politikai-etnikai tisztogatás. Elítéljük ezt a magyarellenes politikai tisztogatást" — mondta. * Szabó Vilmos külügyi államtitkár kijelentette: a magyar diplomácia dolgozik a romániai magyar hivatalnokok elbocsátásának ügyében, s a háttérben zajló tárgyalásokon keresik a megoldást.
Atomerőmű Erdélyben
Románia közös vállalatot alakít az állami Romgaz földgáztermelő vállalat és az orosz Gazprom részvételével — jelentette be Adriean Videanu gazdasági miniszter. Az együttműködés célja egy Romgaz—Gazprom közös vállalkozás létrehozása föld alatti gáztározók létesítésére, és ki tudja, talán még áram termelésére is — mondta Videanu a román—orosz gazdasági fórumon tegnap Bukarestben. A tárcavezető megerősítette, hogy Románia a második atomerőművét Erdélyben fogja megépíteni. A helyszínről várhatóan szeptemberben születik döntés. A miniszter közölte, hogy több európai és orosz vállalat is érdekelt az erőmű megépítésében.
Fizetéses egészségügy
Az Országos Egészségbiztosító Pénztár és az egészségügyi minisztérium az egészségügyi részhozzájárulás rendszerének bevezetési módját elemzi. A biztosító elképzelései szerint 5 lejt kellene fizetnie a páciensnek a háziorvosnál, 10 lejt a szakorvosnál. Cristian Celea, a pénztár vezérigazgatója kijelentette, a részhozzájárulás célja nem csupán az, hogy pótjövedelmet hozzon a rendszernek, hanem ellenőrzési lehetőséget is jelent. ,,Az embereknek tudatában kell lenniük, hogy az egészségügyi ellátás nem ingyenes, az pénzbe kerül, és nagyon sok pénzbe. Lehetséges, hogy az év végéig eltűnnek a csúszópénzek, de biztos, hogy egy ideig a kettő párhuzamosan fog működni" — jelentette ki Celea.