— A gazdasági recessziót mennyire érzi a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat?

— Ha ez nem lenne félreérthető, akkor azt mondanám, ,,jó, hogy van". Ezt azzal példáznám, hogy nekem is van egy cégem... Termeléssel és kutatással foglalkozunk. Ez nemzetközileg akkreditált kutatóintézet.

— Profilja?

— Kémiai súlypontú. De fizikai is. Műszaki kerámiát gyártunk. Ez az elektrotechnikában, a vegyiparban, a hőkezelésben játszik szerepet. Komoly pályázati kutatási témákkal is foglalkozunk. A minap kaptam értesítést Brüsszelből, hogy elfogadták egy fontos kutatási tervünket, amelynek értéke egymillió euró. A terv főigazgatója németországi tudós, Romániában én vagyok a vezérigazgatója, és a bukaresti ICECHIM is részt vesz benne. A téma: nanoanyagokat állítunk elő. A hajók külső falára rárakódnak a moszatok, a fémet megtámadják, a sós közegben galvánelem keletkezik, s ez a vegyi reakció a hajó falát tönkreteszi, akár ki is lyukaszthatja. A lényeg az, hogy a baktériumokat, amelyek ezeket a moszatokat táplálják, el kell pusztítani. Ez kvaternálsókkal történik — ez a német kutató feladata —, és poliuretános réteget visznek fel a hajófalra. Ha a moszat nem találja meg azt a baktériumot, akkor elpusztul. Ez a kvaternálsó úgy juthat be a baktériumba, ha az általunk kikísérletezett nanoanyag jelen van, s beviszi a baktériumba. Ez a nanoanyag bentonitátdolgozásos úton keletkezik, ami 10 a mínusz 9. hatványon létezik, tehát atom és molekula nagyságú. Ez a kis részecske a kvaternálsóval együtt bejut a baktériumba, és a moszatok elhalnak — szétpukkadnak.

Mi a nanotechnika?

Interneten olvasom: új tudomány, amely mostanában születik. A nano szó nagyon kicsit (pontosabban törpét) jelent, az alapmértékegység (jelen esetben a méter) milliárdod része, másképpen a milliméter milliomod része. Ebből talán sejthetjük, hogy a nanotechnika egyik elődje a mikroelektronika (a mikro az alapmértékegység milliomod részét jelenti, tehát ezerszer nagyobb a nanónál). A nanotechnika további elődje többek közt az anyagszerkezet tudománya és a mikrobiológia, ezen belül természetesen a genetika is.

— Mi a cég neve?

— Chemitheramic. Tizennyolc éve működünk. Inkább a szellemi munkát adjuk mi. Visszatérve a válságra: nálunk idén történtek a legnagyobb beruházások. Amikor válság van, akkor kell fejleszteni. Ez a mostani csak a spekulánsok válsága. Ingatlan- és egyéb spekulánsok rosszul járnak, de akik konkrétan termelnek valamiféle javakat, vagy szellemi értéket szolgáltatnak, azokra ezután is szükség lesz. Erre Euró­pának szüksége van, s ezt nem a spekulánsokkal fogja megvalósítani, hanem az alkotókkal és a termelőkkel. Ehhez most kell beruházni.

Székelyföldi turisztikai távlatok

A turizmusba is most kellene a legtöbbet befektetni, de amint mondtam, nem csak a panziószintig. Az a lényeg, hogy megközelítsük azokat az embereket, akik valamilyen üggyel jönnek Székelyföldre vagy környékére. A fiatalok tájékozottak, nyugati nyelveket ismernek, szakmai alapozásuk jó. A tanterveket nem mi állítjuk össze, hanem a bolognai feltételeknek megfelelően európai szintűnek kell lennie az itteni képzésnek is. A mi térségünk ezt a képzési lehetőséget nem szalaszthatja el. A szakemberektől nem kell elvárni, hogy ők kilincseljenek állásért, feladatért. Meg kell keresni őket. Erre az egyetemre nem azért iratkoznak be, hogy amikor végeznek, akkor legyen egy diplomájuk, amit lobogtassanak. Tizenkét éve működünk, de olyan esetről még nem hallottam, hogy valaki állás nélkül maradt volna, végzőseink közül mindenki elhelyezkedett. A hallgatóknak már elsőéves koruktól kapniuk kellene olyan feladatokat az intézményektől, vállalatoktól, amelyeket akár ingyen is elvégeznének. Diákjaink, mire végeznek, megtanulják a pályázatkészítést. Manapság már kátyúkat sem lehet pályázat nélkül tömni.

— Említette, hogy vannak kiváló képességű fiataljaik. Kiket ajánlana, hogy lapunkban bemutassuk?

— Incze Rékát és Antal Noémit már bemutatta a Háromszék. Kristály Sándor matematikus megalkotta a kritikus pontok elméletét. Baricz Sándor majdnem ezen a szinten dolgozik, ott van Bogdán Laura, Krájnik Izabella, és még hosszan sorolhatnám.

Tudományos konferencia Sepsiszentgyörgyön

— Májusban nemzetközi tudományos konferenciát szerveznek. Tulajdonképpen mit csinálnak, mire lesz ez jó?

— Csak témaköröket hirdettünk, s ezen belül a jelentkezők határozzák meg, hogy miről értekeznek. Már több mint húszan jelezték részvételüket. Kivonatokat kérünk, idegen nyelven is, a teljes kép akkor áll össze, amikor ezeket megkapjuk. Az anyag majd kötetbe kerül.

— Kolozsvárral közösen szervezik?

— Nem. Ők is meghívottak, vendégek, mint bárki más. Ha találunk annyi támogatót, akkor az egyik nap elhangzanak az előadások — ezek nyilvánosak —, másnap kirándulást szerveznénk a térség ismertetésére. Erre a kalauzolásra Kisgyörgy Zoltánt kérnők fel. A kiránduláshoz nemcsak pénz, hanem autóbusz, étkeztetési költség is jól fogna.

Szellemi kötőanyag és autonómia

— Az egyetem kihelyezett tagozatának van-e köze Székelyföld autonómiájához, amelyről manapság annyi szó esik?

— Az autonómiának — bármilyennek — akkor van értelme, ha az itt élők autonóm módon tudnak gondolkodni és élni. A politikusok rajzolgatnak, írogatnak, tesznek-vesznek, s eközben egy leszegényedett térségben élünk, ahova be kell áramoltatni a tőkét. Az ember mindennek a motorja. Ember nélkül az autonómia is tárgytalan. Magától értetődő, hogy ha az egyénnek, a közösségnek virágzó gazdasága van, akkor autonóm módon élhet. Így van, amiről beszélnünk. Ha viszont vándor nyájként élnek az emberek, és máshol kapkodnak a megélhetés biztosításáért, akkor terelhetők, akárcsak a nyáj. Szellemi kötőanyag nélkül nincs autonómia. Mi ezt a kötőanyagot tudjuk biztosítani. Ez tudja összetartani a közösséget. Hinnünk kell magunkról, hogy értékesek vagyunk. A szegény embernek is van okos gyermeke. Az egyetem itt, helyben kínálja az érvényesülési lehetőséget. Hozzánk az is jön, aki nagyon szegény. Beszéltem olyan hallgatónkkal, aki Székelyudvarhelyről jár hozzánk tanulni. Kérdeztem, hogy oldja meg ezt anyagilag? — Nagymama eladott valamennyi földet, eladta az istállót — mondta. Sepsin egy albérletért száz-kétszáz eurót is elkérnek. A város nincs felkészülve, hogy ennyi hallgatót fogadjon. Összesen 1200 főiskolásunk és egyetemistánk van. Ezek közül sokan nagyobb távolságról jönnek. Szüleik nem dúskálnak a pénzben. A mi hallgatóink nem azért végeznek egyetemet, hogy büszkén rúgják a port, mert nekik diplomájuk van. A szegény ember jobban megbecsüli a diplomát.

Brassó szívó hatása vagy partner a hasznosságban

— Megfigyeltem, hogy ön nem fél, mint annyian, Brassó elszívó hatásától, a térség bekebelezésétől, mint ahogyan ez 1968 előtt érvényesült. Inkább Brassóból szívná el a térség gazdasági fellendüléséhez az energiákat.

— Brassóból nem szakembereket kell idecsábítanunk. Én harminc éve élek itt. Amikor fejlesztettük a gépgyárat, az IMASA-t, akkor ott több mint ezer mérnök dolgozott. Ezek többsége valahonnan jött. Miért? Itt volt megélhetési lehetősége. Én nem ezt a folyamatot tekintem helyesnek. Ide nem nagy gyárakat kell építeni. Brassó félmilliós város lesz. Ezt a bővítést nem a helybeliek fogják megvalósítani. Jönnek az idegenek. Ügynökök, banki emberek, szakemberek. Brassó felkészült arra, hogy ezeket elszállásolja. Mi miért nem ajánlhatjuk fel, hogy amíg Brassóban dolgozik a messziről érkező pénzes ember, nálunk kezeltethesse a reumáját, kihasználja a mofettát, a fantasztikus értékű és gyógyhatású ásványvizeket? Miért lakjon egy zsúfolt nagyvárosban, amikor harminc-negyven kilométerre ilyen ideális feltételeket talál? Illetve találhatna. Nem mindenki jön azért, hogy megkóstolja a mi szilvapálinkánkat, hogy hencegjünk a szalonnánkkal, a flekkennel és a vörös hagymánkkal. Van, aki dolgozni jön, ügyek intézéséért, de közben az egészségére is gondol. Ma világviszonylatban sem kedvelik annyira a nagyvárosi lakást, mint a vidékit. Az egészséges életmód megéri, hogy vidékről ingázzanak a nagyvárosba. Persze, ehhez infrastruktúra, utak, megfelelő szálláshelyek és fogadókészség kellene. Mi eladjuk a fantasztikus értékű kövünket. Még csak nem is nálunk adóznak azok, akik közben milliárdosok lettek. Eladjuk a bodoki kiváló agyagot. A segesváriaknak megéri, hogy akkora távolságra szállítsák. Mi megszüntettük a téglagyárat is. Hagytuk tönkremenni, szétrohadni a világhírű gyógyfürdőinket. Ezt a mulasztást helyre kell hoznunk. Nálunk sok fiatal végez. Velük nem akkor kellene kezdeni valamit, amikor befejezik tanulmányaikat. Az már késő. Miért ne legyen itt dolga már elsőévesként? Itt végezhetné a gyakorlatot. De ehhez biztosítani kellene a feltételeket. Az önkormányzatnak, a vállalkozónak, bárki másnak. Itt, a környezetmérnöki szakon geológiai tanulmányokat, víz- és levegőelemzéseket és ehhez hasonlókat végezhetünk. Kolozsváron mondták, ha így haladunk, Románia átalakul egy kurzusleadó országgá, ahelyett, hogy a képzést a gyakorlati haszonnal összekapcsolnók.