Fotó: Ferencz Csaba (archiv felvétel)
Tavaszi ünnepeink sorában pünkösd időrendben az utolsó nagy ünnep. A húsvétot követő hetedik vasárnapra esik. A magyarságnak különösen kedves ünnep, mert hosszú idők óta ezen a napon keresik fel a csíksomlyói Szűz Máriát, segítségét kérve a nemzet megmaradásához. Az utóbbi években egyre többen zarándokolnak a Somlyó hegyére, Csíksomlyó a magyarság együvé tartozásának jelképe lett. Idén pünkösd szombatján reggeltől vonulnak a keresztalják a kegytemplom elé, majd a somlyói nyeregbe, a hármashalom-oltárhoz, ahol 12.30 órakor kezdődik a búcsús szentmise.
Búcsús történelem
Honnan ered az ünnep, milyen szellemi értékekből táplálkozik Csíksomlyó misztériuma, miért (volt) fontos a hívő és nem hívő embernek maga a zarándoklat? Főleg a középkori Európában volt elterjedt a búcsújárás az ismert szenthelyek felé. A Rómába, Jeruzsálembe, Santiago de Compostelába igyekvőknek többféle megnevezése és többfajta indítéka volt. Sokan azért vettek vándorbotot a kezükbe, hogy a kegyhelyeken imádkozva megerősítést nyerjenek hitükben. Mások bűneik megbocsátását szerették volna elérni az önként vállalt, megpróbáltatásoktól sem mentes útjukkal. Megint mások életük végét érezve kívántak olyan helyre érkezni, ahol majd haláluk után szent földbe temetik őket.
A latin ,,peregrinus" szó eredetileg olyan embereket jelölt, akik otthonuktól távol, mondhatni száműzetésben, idegenként éltek. Átvitt értelemben a keresztény ember is idegenként él e földön, útban Jézus Krisztus országa, mennyei birodalma felé, de bármely kultúrában ismerős gondolat, hogy csak átutazók vagyunk a földön, így mindenki zarándok.
A zarándoklat ,,intézményesített" formája szoros kapcsolatban áll a XI. századi keresztes háborúk meghirdetésével, hiszen a kereszteseket egyszerűen peregrininek nevezték. A zarándoklelkület igazából mégis a vezeklés és a lemondás gondolatában fejeződik ki, hiszen a zarándokok azzal a céllal indulnak útnak, hogy ereklyék mellett imádkozva valamelyik szent közbenjárását kérjék. A középkorban kialakult ereklyekultusz lett a zarándokutak fő mozgatórúgója. Az ereklyéktől azt várták a zarándokok, hogy Isten csodát tegyen.
Magyarországról csoportos zarándoklatról a XIV. századból valók az első adatok. Több korabeli forrás megemlíti az Aachenbe keresztekkel, énekszóval, gyertyával bevonuló magyar búcsúsokat. Ekkor a zarándokok nagyrészt egyházi vagy világi hatóságok súlyos bűnök elkövetéséért kirótt büntetését rótták le. A török hódítás idején a búcsújárások néhány helyre szorultak vissza, így Andocsra és Szeged-Alsóvárosra.
A búcsúsok útközben nemzedékeken keresztül azonos családoknál szálltak meg, a pihenés, az étkezés helyei emberöltőkön keresztül azonosak voltak. A kegyhelyre érkezéskor az elérhető kegytárgyakat kendőikkel, ruháikkal, virággal, zöld gallyal megérintik, hogy erejük átáramoljon a kendőbe. Főleg magánházaknál vagy zarándokházakban szálltak meg, az éjszaka folyamán keresztutat jártak, a templomi éjszakázás több helyen élő ősi gyakorlat. Csíksomlyón napkelte előtt ismét megjárták a ,,Jézus hágóját" (keresztút), s várták a napfelkeltét. A keresztény búcsúk idején egy napon többször is szentmiseáldozatot mutatnak be.
Babba Mária
A csíksomlyói búcsú története — bár írásos bizonyíték nincsen rá — a kereszténység előtti időkben gyökerezhet, hiszen a Napba öltözött Asszony, az ősi Boldogasszony, a Babba Mária máig ható tisztelete erre utal. Kis- és Nagysomlyó hegye profán értelmezésben is több okból válhatott a zarándokutak célpontjává: központi és vonzó fekvése, könnyű megközelíthetősége, na meg a hegy alól feltörő tiszta vizű gyógyforrás. Erre épülhetett rá a zarándoklatok transzcendens dimenziója.
Feljegyzés a XV. századból maradt fenn, ekkor már virágzott a Boldogságos Szűz Mária — Babba Mária — tisztelete a székelyek körében. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében arra buzdította a népet, hogy legyen segítségére a ferences szerzeteseknek a templomépítésben. Viszonzásul búcsút engedélyezett a jótevőknek. Korabeli dokumentumok szerint a kegytemplom építését azzal indokolta a pápa, hogy ,,a hívek sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik odagyűlni Máriát tisztelni".
A Nagysomlyó csúcsán eredetileg királyi vár állott, alatta a Sóváron szerzetesi kolostor. A Kissomlyón pedig egy kis kápolna a Megváltó tiszteletére, ezért Salvator-kápolnának nevezik. Szentélyének stílusa az Árpád-korra utal. A hagyomány szerint az Árpád-kori kis kápolnát még Szent István építtette a Gyula erdélyi fejedelem fölött aratott győzelme emlékére 1002-ben, így a Somlyó-hegy már a magyar kereszténység korai időszakában is kultikus hely lehetett.
1567-ben fordulat következett be a csíksomlyói búcsújárás történetében. János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal akarta a katolikus Csík, Gyergyó és Kászon népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. István gyergyóalfalusi plébános vezetésével a nép fegyvert fogott hite védelmében. A ,,sereg" pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, ahol a Babba Mária segítségét kérték. A Hargitán zajló csata győzelemmel ért véget, és a győztesek nyírfaágakkal ékesített lobogókkal vonultak hálát adni a Szűz Máriának. Ezután fogadalmat tettek, hogy minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt a hagyományt tartják ma is.
A nemzet egységét jelképezi
Manapság a búcsús keresztalják a kegytemplom előtt gyülekezve indulnak a két Somlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárnál tartandó szentmisére. A közeli falvakból hajnalban indulva gyalog teszik meg az utat, de a távolabbi zarándokok is a Szék útján, majd legalább a szabadtéri oltár elé gyalog vonulnak fel. Külön színfolt az általában viseletben érkező csángómagyarok keresztaljai, akik ősi titokként őrzik abbeli hitüket, hogy a pünkösdi felkelő Nap tüzes korongjában az arra érdemesek megláthatják a Napba öltözött Asszonyt. Ezért a hegy lábánál, immár sokakkal együtt, várják a napfelkeltét.
A Boldogasszony-tisztelet ma tömegeket vonz Csíksomlyóra, vallási hovatartozástól függetlenül. A kíváncsiskodókat leszámítva azok éreznek indíttatást a zarándoklatra, akik magyarságukat ma is egyfajta csodaként élik meg. Csíksomlyó a nemzet egységét hivatott bizonyítani.
Híres zarándokhelyek
A csíksomlyói zarándoklat előkelő helyet foglal el a nagy búcsújáró helyek között. A katolikus világ legismertebb és leglátogatottabb helye Lourdes. 1858. február 11-én délben a Szűzanya itt jelent meg hófehér ruhában, kék övvel a derekán, jobb karján aranyszálra fűzött kristálygyöngy olvasóval a tizennégy éves francia munkáslány, Soubirou Bernadette előtt. A jelenések helyén a sziklabarlangban forrás fakadt, amelynek vize a mai napig számtalan csodás gyógyulást eredményez. Bernadette-et 1933-ban avatta szentté az egyház. A zarándokok azóta is özönlenek Lourdes-ba, ma évi ötmillióra tehető az ide látogatók száma.
Fatima világhírű portugáliai kegyhely. 1917. május 13-tól október 13-ig havonta megjelent három gyermeknek a Szűzanya. Egy törpetölgy lombjaira fényes felhőn ereszkedett alá. A bárányokat legeltető gyermekeket a rózsafüzér napi imádkozására buzdította. Az októberi jelenésnél 70 000 zarándok látta a híres ,,napcsodát". Szűz Mária három titkot közölt a gyermekekkel, közülük kettőt a felnőtt Lucia nővér 1941. augusztus 31-én levélben közölt a megyéspüspökkel, aki azokat XII. Pius ötvenéves püspöki jubileumán — 1942-ben — nyilvánosságra hozta. A harmadik titkot Lucia nővér zárt borítékban adta át a lelriai püspöknek, aki azt később a lisszaboni nuncius által eljuttatta Rómába XXIII. János pápának. 1996 óta II. János Pálon kívül Ratzinger bíboros — a jelenlegi XVI. Benedek pápa — is tud a titokról, de nyilvánosságra nem hozták.
Nagy zarándokhely még Santiago de Compostela vagy a lengyel Czesztohowa, de Csíksomlyó lassan fölzárkózik hozzájuk, hiszen nemcsak magyarokat vonz a csodás kegyhely, hanem más anyanyelvű keresztényeket is.
