Háromszék arról híres, ide igen kevés tőke érkezik, és csekély kivételtől eltekintve tőkeszegények az itt élők is, alacsony a vállalatalapítási és fejlesztési kedv. Mifelénk ugyanakkor egyetlen brókercég tart fenn kirendeltséget, a brassói Romintrade, ami jelzi: a tőzsdei ügyletek iránt sem lehet túl nagy az érdeklődés, ennél több brókert aligha vagyunk képesek foglalkoztatni. Szőke Barnával, a Romintrade értékpapír-kereskedés sepsiszentgyörgyi fiókjának képviselőjével beszélgettünk a tőzsdei befektetésekről.
— A háromszékiek milyen mértékben fektetnek be értékpapírokba, a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe?
— Háromszéken is vannak, akik tőzsdéznek, minden kategóriából, a legegyszerűbb embertől egészen felsőfokú végzettségűekig. Minden évben vannak új klienseink, akik már rég hallottak a tőzsdéről, de nem próbálták ki a valóságban. Sajnos, Romániában még mindig hiányzik az ilyen irányú befektetési kultúra a lakosság körében. Vannak próbálkozások már iskola/egyetem szinten a tőzsde népszerűsítésére különböző versenyek formájában, de még kezdetleges fázisban vagyunk. Az is igaz, hogy Romániában nem is olyan régóta jelent meg ez az új befektetési forma.
— Irodájukban naponta kb. hányan fordulnak meg? Mi a legfőbb gondjuk?
— Kétféle kliensről beszélhetek: a tömegprivatizációs folyamatban részvényessé vált személyről (kisrészvényes) és aktívan tőzsdéző kliensről.
A minket felkereső kisrészvényesek száma naponta változó. Ők főleg 1996—2002 között adták el a tömegprivatizációban kapott részvénycsomagjukat. 2006 végén, amikor ,,felfedezték" az emberek a SIF ,,maradékrészvényeket", megint érződött egy eladási hullám, naponta 90—120 eladási szerződést kötöttünk, persze, az érdeklődők száma ennél jóval nagyobb volt. Majd 2007. júliustól kezdődően (amikor történelmi maximumokon voltak az árfolyamok), ahogy a tőzsdei árfolyamok esni kezdtek, a részvénypapírok értéke is esett, a részvénypapírokat eladók száma is lassan-lassan csökkent. De a csökkenés betudható annak is, hogy a kezdeti 91 Kovászna megyei részvénytársaságból ma már csak 16 maradt a tőzsdén. Nagyobb része zárttá alakult át, kisebb része pedig bebukott.
A kisrészvényesek különböző igényekkel fordulnak hozzánk: van, aki érdeklődik az árfolyam felől, van, aki a részvények örökléséről kér információt, van, aki az osztalékokról kérdez, és van, aki eladja részvénypapírjait.
Az aktív kliensek már célirányos kérdésekkel fordulnak hozzám, egyesek akár naponta, mások ritkábban.
— Mint köztudott, tőzsdeszámla csak bizonyos összegen felül nyitható. Egy időben ez elég magas volt, ami távol tartotta ettől a lehetőségtől a kisebb pénzű embereket. Most olvasom, hogy nagy külföldi befektetők kivonulásával jelenleg a tőzsdét a hazai kis- és közepes befektetők uralják. Mennyi pénz kell most ahhoz, hogy valaki tőzsdeszámlát nyithasson?
— A minimális összeg brókercégenként változó, a mi cégünknél 2000 lej az online-szerződés esetében (a kliens interneten keresztül adja a megbízásokat), valamint 5000 lej, ha standard szerződést szeretne a kliens (bróker segítségével). Régebben magasabbak voltak a minimális összegek, viszont az árfolyamok csökkenésével a brókercégek visszatértek alacsonyabb küszöbökhöz.
— Mennyire kell képzettnek lennie valakinek, hogy tőzsdei befektető lehessen?
— Nem feltétlenül szükséges a képzettség, de ha van gazdasági ismeret, az csak a kliens hasznára válhat.
— Mi a különbség tőzsdei befektető és spekuláns között?
— Tőzsdei befektető az, aki a pénzét a tőzsdén részvényekbe fekteti. Az idő függvényében lehet rövid, közép- és hosszú távú befektetésről beszélni. Általában középtávú befektetésről akkor beszélünk, ha valaki 1—4 évre fekteti be pénzét, hosszú távúról, ha 4—5 évnél hosszabb időre vásárol részvényeket. Rövid távú befektetésről vagy spekulációról akkor beszélünk, ha valaki rövid idő alatt próbál nyereséget elérni az árfolyam-ingadozásból, akár egy napon, akár 1—3 hónapon belül.
— Milyen hozamokra számíthat, és milyen kiadásai lehetnek annak, aki tőzsdén szeretné fiaztatni a pénzét?
— A hozamok változnak a kialakított portfólió függvényében. Amit tudni kell, hogy senki nem garantálja a biztos növekedést, sőt, a részvények nem csak nőni tudnak, hanem csökkenni is... Viszont a gyakorlat azt mutatja, a hosszú távú befektetéssel általában nagyobb jövedelmet lehet elérni, mint egy banki letéttel. Az is igaz, hogy a kockázat is nagyobb.
A kiadások brókercégenként változhatnak. A mi cégünknél van egy tőzsdei számlanyitási díj, 20 lej természetes, 25 lej jogi személyeknek. Minden tranzakció esetében van kezelési költség, ami függ a forgatott pénz mennyiségétől. Minél nagyobb a forgatott pénzösszeg, annál kisebb a kezelési költség.
A törvény értelmében a tőzsdén elért nyereséget is megadózzák. Annak függvényében, hogy egy évnél több vagy kevesebb idő telt el a vásárlástól az eladásig, 1 vagy 16 százalék adót vetnek ki a tiszta nyereségre. Ez alól 2009 kivétel, idén az elért tőzsdei nyereséget nem adózzák meg.
— Ön szerint meg lehet gazdagodni a tőzsdén? Van tudomása ilyen emberről Háromszéken?
— A gazdagság relatív fogalom. Nem lehet meghatározni egy szintet, hogy attól felfelé gazdag az ember, ez mindenkinél mást és mást jelent.
Odafigyeléssel, állandó tájékozódással, önfejlesztéssel a tőzsdei befektetésekből/spekulációkból kisebb-nagyobb nyereségre is szert tehetünk, nemcsak élni lehet belőle, hanem meggazdagodni is. Nyerni a tőzsdén nemcsak akkor lehet, ha a részvények nőnek, hanem amikor csökkennek is. Például, akik a nagyprivatizáció utáni időszakban vásároltak különböző vállalatoknál részvényeket befektetésként, amit ha időközben eladtak, vagy ha ma eladnának, az akkori befektetett összeg többszörösét érték/érnék el.
Jelenleg egy nagy esés után vagyunk. A mostani árfolyamok többsége a 2003—2004-es évek árfolyamaira süllyedt, miközben a gazdaság azóta sokat fejlődött. Megtörténhet, hogy ez az időszak egy vissza nem térő pillanat.
