Ákációs kérdés

A vitára alkalmas helyzetekre szokták használni e jelzőt, de azokra a személyekre is, akik ürügyek keresése révén szeretik egyengetni a mindennapok bajait. Valami ilyesféle hangulat uralkodik az angyalosi tejtermelők körében is: sokallják a legelő állat után járó fizetnivalót, ráadásul nem elegendő a falu csordája számára a legelő. A feleletet Kanyó Istvántól vártuk, aki a helybeli állattartó gazdák Meszeskút nevű egyesületének elnöke. Háza udvarán áll a Covalact Rt. tejbegyűjtő csarnoka, ahol naponta meg lehet(ne) beszélni az ilyen és az ehhez hasonló kérdéseket.

— Mi a legelőket bérbe vettük közel harminc tulajdonostól, akik azt visszakapták, és érte bizonyos összeget kell fizetnünk. Ez hektáronként száz lejre rúg. Úgy határoztunk, 130 lejt kérünk, hogy abból fedezhessük az anyagi és adminisztrációs kiadásokat (itatóvályúk felújítása, papírformaságok stb.). Sajnos, ezek a legelőterületek nem a legjobb minőségűek, még akkor sem, amikor esősebb az időjárás. Egyértelmű, hogy az említett összeg eléggé magas. Összterületünk 132 hektár, s ezen 58 állatnak kell legelnie, ennyi az angyalosi állatállomány. Elkülönítettünk egy 15 hektárnyi területet, ami kimondottan tehénlegelő, a többi részen felváltva legelnek a juhsereggel. Az állattartónak 130 lejt kell fizetnie minden nagyállat után, és ugyanannyit hét juh után az egész legeltetési periódusra. Így állapítottuk meg a közgyűlésen. Ez az összeg is eléggé magas, lehet, hogy később vita tárgyát is fogja képezni. A tavasszal, kitakarítás ellenében, bérmentesen kaptunk a helyi tanácstól egy 13 hektáros legelőt, melynek, sajnos, csak egy részét sikerült rendbe tenni. Erre a területre a tanács tette le a földalapú támogatásra a kérést. Mi is letettük azokra a területekre, amelyeket bérbe veszünk. Nagyon jól fogna nekünk ez a támogatás, mert a legelők tulajdonosai naponta keresnek-kérdeznek, kérik a bért. A tavalyra sem kaptunk támogatást, nem lévén pénzünk, így tavasszal műtrágyát sem tudtunk szórni a legelőre.

Ahol a tejpénz a pénz

— Mennyi tej gyűl be most naponta? — kérdeztük ifj. Kanyó Istvánt, aki az uniós szinten berendezett és hűtőtankkal ellátott tejcsarnokot kezeli. A tej dolga számos angyalosit felette érdekel, mert — mint monda — „itt a tejpénz a pénz!"

— Most napi 450 liter körül gyűl össze. A minőséggel, örömünkre, nincs gond. Mindennap próbát visz kis üvegben a sofőr, amit a gyárban ellenőriznek.

— Mennyit kap most a termelő a tej literéért?

— Pillanatnyilag 70 banit. Emiatt panaszkodnak is a termelők. Május elsejétől — mint más években is — esett a tej ára. Ez nyári szezon, a Covalact Rt.-nél ez már régebb így van. Valószínű, ez lesz az ár szeptember végéig. Elmaradás azonban nincs. Legkésőbb minden hónap 15-éig fizeti a cég a tejet.

A mező felől Dombi István fiatal gazdálkodótól érdeklődtünk, aki a LAM Alapítvány segítségével gazdagította-szerezte mezőgazdászi tudományát, megvásárolta magának a legszükségesebb mezőgazdasági gépeket, saját és bérbe vett földeken gazdálkodik. Édesanyjával szakszerű mezőgazdaságot vezet, kevés az az asszony, aki úgy ismerné a növénytermesztés titkait, mint Dombi Magdika. Öt-hat olyan helybeli gazdálkodót számoltunk össze Angyaloson, aki nagyobb területen dolgozik, s méltán kiérdemli a mezőgazdász nevet.

— A kalászosokat érintette a szárazság — mondták Dombiék. — Ami pityókaföldbe került, jobbacska, a későn vetett táblák nagyon gyengék: egy araszos, s már a fejét hányja ki. Pityóka, kukorica, répa jól kelt. Két hektár cukorrépát vetettünk, s ha nem volna akkora gond és utánajárás, hogy a részesedést is megkapjuk, megérné vele bajlódni. — Gépeimet szeretném gyarapítani — mondta István. — Nagy szükségem lenne egy répa- és egy pityókaszedő gépre, jobbacska traktorra, ekére, frézerre...

Dombiék, akárcsak mások is, nagyon várják a földalapú támogatást s a fiatal gazdáknak kiírt pályázat eredményét Gyulafehérvárról. Elmondták: ahhoz, hogy itthon a növénytermesztésből meg lehessen élni, pénz kell, kövér esztendő, mert az angyalosi talaj már csak természetes és műtrágya ellenében hozza meg gyümölcseit! Itt az öntözéses növénytermesztés még álom... Ám való az, hogy ismét járja a határt a vad. Karókra kötözött fehér szalagokat lebegtet a szél, riasztólövéseket adnak le a bodoki vadászok, ki is lőttek állatot, s mégis, a magyarósi határ felől a vaddisznók ,,mind kitáncolják a répát, s ha nagyobbra nő, kárt tehetnek benne".

Ivóvíz, új iskola, műút

— Miben részesül az egykoron önálló Angyalos? — tettük fel a kérdést Berde József polgármesternek még akkor, amikor az ez évi költségvetést megkapták.

— Infrastruktúrában — felelte. — Földben már az ivóvízhálózat fővezetéke, egyengetjük az útját, a lehetőségekhez mérten, a szennyvíz jövőjének is. Kész az új iskola, amelyet az egykori szövetkezet és kocsma megújított és emelettel megtoldott épületéből alakítottunk ki. A régi iskola kúriaépületét visszakapták az örökösök. Az új épület földszintjére beköltözött az iskola és az óvoda. A központi fűtés és az illemhelyek felszerelése a vízhálózat működésének a függvénye, ami már nem várat sokat magára. Megyei út mellett van az iskola, veszélyes, ha netalán a gyerekek kifutnának az útra. Hamarosan be fogjuk keríteni, lezárjuk a frontot. Van valamicske pénzünk, de ha számíthat az ember a közmunkára, csökken a gond. Sajnos, tartozunk még a kivitelezőnek, de hamarosan elkészül az emeleti rész is, ahol iroda, raktárhelyiség és az önkormányzat fogadóirodája kap majd helyet. Vissza fogjuk helyezni Forró Elek negyvennyolcas ezredes emléktábláját az iskola épületére, miként azt a szép székely kaput is, amelyet a tragikus hirtelenséggel elhunyt egykori iskolaigazgató szorgoskodása révén állíttattak az iskola bejáratához. Ha mindennek elérjük a végét, lesz iskolaavató is! Közelében létesítünk majd egy műgyeppályát a gyerekeknek. Minden engedély megvan rá, csak a pénz fékezi, amit meg kell kapnunk. Sajnos, keveset osztottak le a megyének az utak javítására, de remélem, fel tudjuk újítani idén egy nagyobbacska szakaszát annak a bekötőútnak, mely az összekötő műút és Angyalos között húzódik az egykori pártfarm és a vasúti megálló érintésével.

Örömmel nyugtáztuk, hogy a munkálatok megkezdődtek. Ez nagyon fontos útszakasz, tulajdonképpen a falu déli-délnyugati bejárata.

Túl van itt már az önkormányzat a szemétlerakat felszámolásán. Elmondták, hogy aki oda szemetet hord, kemény bírságot kell majd fizetnie. A falu háztartási szemetét szerződéses alapon már három hónapja minden csütörtökön a Tega Rt. szállítja el.

Az övezetnek Alsó-Háromszék értékes és látnivalókban gazdag tájává kell alakulnia, ha elkészül majd a Maksa—Besenyő felé tartó műút is. Jelzett turistaösvény vezet innen a Millenniumi és Sziszi-emlékerdőn át a Bodoki-havasokra, itt helyezkedik el a mondákat ihlető Bábolna árka, rövid úton lehet eljutni a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának emlékhelyére, az Óriáspince-tetőre, a sepsibesenyői műemlék templomhoz.

Az angyalosi változások egyike, hogy a családok többsége — mintegy 116 — jelezte, rá akar csatlakozni az ivóvízhálózatra. A kiváló minőségű vizet fúrt kútból nyerik az Olt lankáján.

Bepillantottunk a Forró Elek Elemi Iskola új épületébe is. Negyedszáz gyereket két tanítónő, Költő Hajnal és Ferencz Szeréna oktat szép és rendezett, felszerelt osztályokban. Sepsikőröspatakról, illetve Sepsiszentgyörgyről ingáznak Angyalosra. Elmondták, hogy „eléggé stabil a gyereklétszám, amennyi tanuló ötödikbe fog lépni, annyi pótlódik az ovisok közül". Ők is várják a vezetékes vizet. Jelenleg vagy otthonról, vagy pedig a közeli kútból jutnak hozzá. Ha bekötik a vizet, működni fognak majd a már kész illemhelyek is.

Dadra készülnek

A legutóbbi népszámlálás alkalmával a 692 lakosból 646 lélek vallotta magát reformátusnak. A falu képviseltette magát Debrecenben a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinatán és a hálaadó istentiszteleten. Kanyó István, az egyházközség gondnoka elmondta, van az egyház tulajdonában egy telek, ahová olyan épületet szándékoznának építeni, amelyben helyet kapna a lelkészi iroda, gyászkocsiszín, raktárhelyiség és fásszín. Megkezdték a ivóvíz bevezetését a parókiára, a közösségi házba, a kultúrházba, a kántori lakba és a temetőbe is. Jövőbe tekintő érdekesség, miszerint ugyancsak egyházi kapcsolat révén arra is lehetőség nyílna, hogy napelemes módszerrel villamos energiát juttassanak be az energiahálózatba. A zsinaton a gondnok találkozott a Tatabánya közeli Dad település csoportjával, ugyanis az ottani egyház Angyalossal tart fenn jól és gyümölcsözően működő testvérkapcsolatot. Meghívták az angyalosiakat Dadra, ebben az esztendőben rajtuk a sor, hogy visszaadják a dadiak régebbi angyalosi látogatását.

Sikeresen és egyre jövedelmezőbben működik az egyházközség tulajdonában lévő Imreh Barna-vendégház. Szolgáltatásai a világhálón is láthatók. Tanulócsoportok és szálláskeresők veszik egyre többen igénybe kifizetődő módon — tájékoztatott t. Mátyás István helybeli lelkipásztor.