Csehország bekapcsolódása az európai és az euroatlanti szervezetekbe bizonyos védelmet nyújthat a növekvő nacionalista veszély ellen — jelentette ki a volt cseh államfő azután, hogy a német külügyminiszterrel találkozott Prágában. Václav Havel és Frank-Walter Steinmeier a találkozón véleményt cserélt az európai parlamenti választásokról, s nem tartják kizártnak, hogy a nacionalista pártok sikerrel szerepeljenek.
,,Arról beszéltünk, hogyan ébredeznek itt és ott a múlt jellegzetes démonai" — mondta a találkozó után újságíróknak Havel. Cseh források szerint a téma egyebek között azért is került szóba, mert a német külügyminiszter Prágából Magyarországra utazott, ahol a felmérések szerint a szélsőjobboldali Jobbiknak esélye van az 5—7 százalékos eredményre s ezzel az EP-be kerülésre is. A párt félkatonai szervezete, a Magyar Gárda, amelynek viselkedése a második világháborús fasiszta SS-egységek képét idézi fel, rendszeresen tüntetéseket szervez olyan városokban, ahol nagyszámú roma kisebbség él — jegyezte meg a CTK hírügynökség. Budapesten aztán Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter úgy nyilatkozott: „aggodalommal tekintünk Orbán Viktor, a Fidesz elnökének esztergomi kijelentésére".
Csehországban szintén nagyon megélénkült az utóbbi időben a nacionalista szélsőjobb tevékenysége, s többször volt utcai összecsapás a szélsőségesek és a rendőrség között. ,,Ellen kell állni ezeknek a jelenségeknek, és bízni kell abban, hogy a közéletben olyan fiatalok tevékenykednek, akiken már nem fogott a kommunizmus torzító hatása" — mondta Havel. A volt cseh államfő szerint a jelenlegi választási kampány a legdurvább mindazok közül, amelyeket a rendszerváltás óta megélt.
Az EP-választások egyébként holnap kezdődnek az Európai Unió tagországaiban, a huszonhét tagállam választói négy napon keresztül járulnak az urnákhoz. Holnap Nagy-Britannia és Hollandia szavazóhelyiségeinek megnyitásával kezdődnek az EP-választások, Írországban pénteken, Csehországban pénteken és szombaton, Szlovákiában, Lettországban, Máltán és Cipruson szombaton, a többi országban vasárnap tartják a voksolást. Az összesen 375 millió választásra jogosult európai uniós lakos az eddigi 785 helyett ezúttal 736 képviselőt választ a strasbourgi és brüsszeli székhelyű uniós testületbe az utolsó érvényben levő EU-szerződés, a nizzai értelmében. Legkevesebb, öt képviselőt Málta küldhet az új parlamentbe, a legtöbbet, 99-et Németország. Az első eredmények az utolsó választási urnák bezárását követően, vasárnap este 10 órától várhatók. Az elemzők egyetértenek abban, hogy az eredmény szempontjából kulcsszerepe lehet annak, mekkora lesz a részvétel.
