Nemrég összeültek Londonban a jelentősebb európai központi és kereskedelmi bankok nagyjai, helyzetelemzést végeztek a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság kapcsán, és az országok gazdasági jövőjére vonatkozó előrejelzéseket is megfogalmaztak.
Az Európai Fej-lesztési Bank (EBRD) szakemberei figyelmeztetéséből világosan érthető, hogy még nem szabadultunk meg a válságtól, sőt, a Raiffeisen International elnöke módfelett szkeptikusan a következőket nyilatkozta: ,,Kételkedem benne, hogy e teremben sokan lennének, akik azt hiszik, hogy a válság a végéhez közeledik. Én inkább azt mondanám, a reálgazdaság krízise most kezdődik." Hasonló kicsengésű volt a többi felszólaló bankár véleménye is.
Kirajzolódott a számunkra nem éppen kecsegtető folyamat is, miszerint folytatódik a nyugati tőke kivonása Romániából és a környező államokból. A szakértők általános véleménye mégis az, hogy Európa tőkepiacait kevésbé érinti a krízis, mint máshol. Tekintettel arra, hogy a fogyasztási javak iránti kereslet nagymértékben lecsökkent, különös figyelemmel kell kísérni a munkanélküliség növekedését, hisz innen gyűrűzik fölfelé az eladósodás és az általános pénzügyi romlás, mert a hitelek fokozatosan felértékelődnek, többe kerülnek, és ez maga után vonja az összes létező pénzügyi következményt.
Az európai bankok londoni tanácskozásán részt vevő itthoni szakemberek úgy vélik, az általános válság közepette a romániai bankrendszernek elsősorban meg kell őriznie fizetőképességét, és csak másodsorban összpontosíthat a haszonszerzésre. A Bancpost elnökét idézve: ,,Amíg a gazdasági fejlődés szempontjából nagymértékű a bizonytalanság, távlati terveken fáradozni még rövid távra is kockázatos lenne. Amikor a gazdasági fejlődés csökken, a fejlődés maga nem igazán lehet a követendő cél, ezért a banki stabilitás biztosítása első helyre kerül. Ebben az esztendőben legfontosabb feladatunk a fizetőképesség és a likviditás szinten tartása, és a fejlesztés, növekedés vagy profitmaximalizálás, bármennyire is fontos, elmarad az előző cél mögött."
Minden ilyen és ehhez hasonló erőfeszítés ellenére azt is látnunk kell, hogy bizony létezik egy ördögi kör, mely a reálgazdaságban érezteti legjobban a hatását, mert amíg a bankrendszer nem bízik a reálágazatokban, és nem látja el azokat megfelelő mennyiségű tőkével, hitelekkel, a tevékenységnek esélye sincs előremozdulni. Ha viszont hozzájutnak a kölcsönökhöz, a válság okozta bizonytalanság és értékesítési nehézségek miatt nem tudják törleszteni adósságaikat, így kialakulnak a hatékonyság nélküli tartozások, mélyülni fog az eladósodás. És mi más, ha nem éppen az ettől való félelem, a fokozott kockázati tényezők akadályozzák a bankokat, hogy hitelezzenek? Íme, az ördögi kör bezárult.
Egy másik jelentős tényező, amire figyelni kell, a nemzeti valuta elleni támadások, spekulációk kivédése. Különösebb aggodalomra nincs okunk, ugyanis Románia megszerezte a megcélzott összeget a Nemzetközi Valutaalaptól, melyet felhasználásig a központi bank tartalékalapjába helyeznek el. Ezzel is konszolidálódik a központi bank, nagyobb erőforrásokkal rendelkezik a lej árfolyamának védelmére. Az európai bankok tanácskozásán részt vevő szakértők szerint olyan ez, mint az atomfegyver — erejét ismerve mindenki tisztában van azzal, hogy sokkal jobb nem használni, de mindenképp féken tartja azokat, akik esetleg megpróbálják elértékteleníteni a nemzeti valutát.
Ha valaki azt szeretné tudni, mi közünk nekünk az európai bankrendszerhez, megemlíteném, hogy 2007-ben 336 millió eurót, 2008-ban pedig 318 millió eurót kaptunk különböző fejlesztési projektek finanszírozására az Európai Fejlesztési Banktól. A rendszerváltást követő időszakban, 1991—2008 között a Románia számára biztosított támogatások összértéke meghaladja a 3,784 milliárd eurót. Az Európai Fejlesztési Bank számos országban jelen van, tevékenységének célja a nemzetek felemelkedése és fejlődése. 1991-ben alapították azzal a szándékkal, hogy a volt szocialista államokat támogassa az átmeneti időszakban.
