A kunhalmok mind prehisztorikusak, egy részük már a neolitikumban is lakott volt, sokat halomsírként építettek, a legfiatalabbak pedig a megyék, települések határait jelölték a középkorban és az újkorban. A kunhalom elnevezést a szakirodalomban Horváth István használta először a 19. század elején, mivel ezeket a képződményeket a letelepedő kunok művének tulajdonította. Nem minden kunhalom köthető a kun identitáshoz, ezért is vezették be a park munkatársai a Kun Halom fogalmát Ópusztaszer kunhalmának létrehozásakor. A szakember közölte, a kun identitástudat és hagyományőrzés jegyében létrejött egy konzorcium, amelyhez az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark is csatlakozott. Az emlékpark kezdeményezésére ötven magyarországi kun település fogott össze: a kis- és nagykunsági települések közel kétszáz köbméter föld szállításával járulnak hozzá az ópusztaszeri Kun Halom megépítéséhez. Mindegyik város vagy falu egy-egy teherautónyi — mintegy négy köbméternyi — saját, honi földet visz Ópusztaszerre.

A Kun Halom dombja 12,39 méter sugarú kört formáz majd, ami azt jelképezi: a kunok 1239-ben IV. Béla király engedélyével költözhettek be Magyarországra. Az emlékpark két kun szobrának — Győrfi Sándor alkotásai — a domb lesz a talapzata úgy, hogy a szobrok a Radnai-hágó felé néznek. A domb tájolása és a szobrok elhelyezése is jelképes: az emlékpark ezzel adózik az Alföldre betelepült és idővel a magyar nemzet részévé lett kunoknak.

A tervek szerint augusztusra már a fű is kinő a szeri Kun Halmon, szeptember közepén, a kunok első világtalálkozóján pedig már valamennyi kun település képviselője megcsodálhatja a közösen épített kunhalmot.