A dúsgazdagokból és a társasági élet csillagaiból álló vendégsereg a válságról szóló csasztuskákkal (gúnydalokkal), pezsgővel és kaviárral múlatta az időt. De akadt becsípett vendég, aki mindenáron lőni akart a híres ágyúból, amely a legenda szerint 1917-ben ,,odapörkölt" a téli palotának, jelt adva a felkelésre. Az ágyút azonban az őrt álló matrózok most megvédték.

Amikor a part felől egy fényesen kivilágított hajó közeledett a cirkálóhoz, a már nem egészen józan milliárdosok közül többen összerezzentek, véletlenül nem a ,,proletárok" akarják-e őket megtámadni. A hajó fedélzetén azonban a nyomdafestéket nem tűrő dalairól ismert Szergej Snur alakja tűnt fel, és a vendégek azonmód lelkesen énekeltek vele. Rövid időre megjelent Elvira Nabiullina gazdasági fejlesztési miniszter is, ám csupán pár szót váltott Prohorovval, és távozott is. Talán nem tetszett neki a dalok szövege... Efölötti örömükben vagy sem, a vendégek mindenesetre elkezdtek méregdrága öltönyükben beugrálni a Néva hideg vizébe. A balti-tengeri flotta a korábbi tapasztalatok alapján azonban résen állt, és a közelben tartózkodó őrhajója mindenkit kimentett.

A gazdasági fórummal egy időben a szó szoros értelmében éhező emberek lezártak egy autópályát a közeli Pikalevóban, ahol leállt a városnak megélhetést biztosító mindhárom gyár, és Vlagyimir Putyin kormányfő utazott a helyszínre, hogy rendet tegyen. A Komszomolszkaja Pravda csodálkozásának adott hangot, hogy az estélyre egyáltalán sor kerülhetett az Auróra fedélzetén. A múzeumként szolgáló hajót a rendszerváltás utáni lázas időkben bárki bérbe vehette, de az utóbbi években már csak hivatalos személyiségeknek terítenek ott asztalt. Tény, hogy a fórum idején több, hivatalos szervek által rendezett fogadásnak is helyt adott a páncélos cirkáló.