Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van — mondta a Fidesz XXIII. tisztújító kongresszusán szombaton Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhívta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetően a magyarországi politikai harc a fő hadszíntér.
A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetővé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idő alatt ,,bedarálják" — mondta Kovács Miklós. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság most abban a helyzetben van, hogy helyénvaló ezekről a dolgokról beszélni. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektív cselekvés képessége, s a közösség tagjainak már nem marad áldozatvállalási képessége. Ha innen nézzük a kárpátaljai magyarságot, akkor azt kell mondani, hogy ,,nem annyira a megsemmisülés szakadékának szélén áll, hanem inkább bénultan belelóg" — mondta.
Băsescu gazdasági visszaesésről beszél
A Boc-kormány tegnapi rendkívüli ülésén elfogadta az Első otthon program szabályzó intézkedéseit. A legfontosabb követelmény azok számára, akik részesülni szeretnének a programból: az igénylőnek nem lehet saját tulajdonban lévő lakása, öt százalék előleget kell fizetnie 60 000 eurónál olcsóbb ingatlan esetében, a lakást az első öt évben nem szabad eladnia. A továbbikban dől el, mely bankok finanszírozzák majd a harmincéves futamidőre tervezett jelzáloghitelt. * A kormányülésen részt vett Traian Băsescu államfő, aki kijelentette, gazdasági visszaesés várható Romániában. A továbbiakban az elnök erről a témakörről nem csak miniszterekkel, hanem politikai vezetőkkel is tárgyal majd. A kabinet tegnap arról is döntött, hogy az eddigi 491 illetékből 102-t felszámolnak.
Elnökválasztás után zavargások Iránban
Irán szombaton hivatalosan bejelentette, hogy a pénteki elnökválasztást Mahmúd Ahmadinezsád nyerte. Kihívója vitatja ezt, hívei Teheránban összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. A hivatalban lévő elnök, Ahmadinezsád a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, az egykori kormányfő, Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot kapott. Muszavi elítélte a választási eredmény ,,manipulációját", amivel ,,önkényuralom" veheti kezdetét. * Hívei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete előtt, másutt egy kereskedelmi bankot gyújtottak fel, és több száz fiatal csapott össze motoros rohamrendőrökkel, akik botokkal ütlegelték őket, és próbálták feloszlatni a tömeget. Egyes hírügynökségi jelentések szerint könnygázt is bevetettek a tüntetők ellen, akiket Muszavi az este folyamán nyugalomra intett. Szemtanúk szerint az ország fővárosában az iszlám forradalom, azaz 1979 óta nem volt példa ilyen mértékű erőszakos demonstrációra, egyeseket a jelenetek az 1999-es diákmegmozdulásokra emlékeztették.* Joe Biden szerint kétséges az iráni elnökválasztás eredménye; az amerikai alelnök az NBC televízióban tegnap azt mondta, nem biztos, hogy a választás szabad és tisztességes volt. Az alelnök meglepőnek nevezte azt a teheráni közlést, hogy Mahmúd Ahmadinezsád elnök a szavazatok több mint 60 százalékának megszerzésével nyert.