Egy nemzetnek akkor van vége, amikor megszűnik a nemzet cselekvési képessége, s a kárpátaljai magyarság most ennek az állapotnak a közelében van — mondta a Fidesz XXIII. tisztújÃtó kongresszusán szombaton Budapesten Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke, majd felhÃvta a figyelmet arra is: a magyar nemzeti kisebbségek megmaradását illetÅ‘en a magyarországi politikai harc a fÅ‘ hadszÃntér.
A nemzet tagjainak áldozatvállalásából áll össze a nemzet, ez teszi lehetÅ‘vé, hogy a közösség együttesen tudjon cselekedni. Ahogy ez a képesség megszűnik, a lélektelenné vált etnikai testet rövid idÅ‘ alatt ,,bedarálják" — mondta Kovács Miklós. Hozzátette: a kárpátaljai magyarság most abban a helyzetben van, hogy helyénvaló ezekrÅ‘l a dolgokról beszélni. A KMKSZ elnöke úgy vélekedett, egy nemzetnek nem úgy van vége, hogy az utolsó magyar is asszimilálódik, elmegy külföldre, hanem úgy, hogy megszűnik a kollektÃv cselekvés képessége, s a közösség tagjainak már nem marad áldozatvállalási képessége. Ha innen nézzük a kárpátaljai magyarságot, akkor azt kell mondani, hogy ,,nem annyira a megsemmisülés szakadékának szélén áll, hanem inkább bénultan belelóg" — mondta.
Băsescu gazdasági visszaesésről beszél
A Boc-kormány tegnapi rendkÃvüli ülésén elfogadta az ElsÅ‘ otthon program szabályzó intézkedéseit. A legfontosabb követelmény azok számára, akik részesülni szeretnének a programból: az igénylÅ‘nek nem lehet saját tulajdonban lévÅ‘ lakása, öt százalék elÅ‘leget kell fizetnie 60 000 eurónál olcsóbb ingatlan esetében, a lakást az elsÅ‘ öt évben nem szabad eladnia. A továbbikban dÅ‘l el, mely bankok finanszÃrozzák majd a harmincéves futamidÅ‘re tervezett jelzáloghitelt. * A kormányülésen részt vett Traian Băsescu államfÅ‘, aki kijelentette, gazdasági visszaesés várható Romániában. A továbbiakban az elnök errÅ‘l a témakörrÅ‘l nem csak miniszterekkel, hanem politikai vezetÅ‘kkel is tárgyal majd. A kabinet tegnap arról is döntött, hogy az eddigi 491 illetékbÅ‘l 102-t felszámolnak.
Elnökválasztás után zavargások Iránban
Irán szombaton hivatalosan bejelentette, hogy a pénteki elnökválasztást Mahmúd Ahmadinezsád nyerte. KihÃvója vitatja ezt, hÃvei Teheránban összecsaptak a rendfenntartó erÅ‘kkel. A hivatalban lévÅ‘ elnök, Ahmadinezsád a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfÅ‘bb riválisa, az egykori kormányfÅ‘, Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot kapott. Muszavi elÃtélte a választási eredmény ,,manipulációját", amivel ,,önkényuralom" veheti kezdetét. * HÃvei Teheránban autógumikat égettek a belügyminisztérium épülete elÅ‘tt, másutt egy kereskedelmi bankot gyújtottak fel, és több száz fiatal csapott össze motoros rohamrendÅ‘rökkel, akik botokkal ütlegelték Å‘ket, és próbálták feloszlatni a tömeget. Egyes hÃrügynökségi jelentések szerint könnygázt is bevetettek a tüntetÅ‘k ellen, akiket Muszavi az este folyamán nyugalomra intett. Szemtanúk szerint az ország fÅ‘városában az iszlám forradalom, azaz 1979 óta nem volt példa ilyen mértékű erÅ‘szakos demonstrációra, egyeseket a jelenetek az 1999-es diákmegmozdulásokra emlékeztették.* Joe Biden szerint kétséges az iráni elnökválasztás eredménye; az amerikai alelnök az NBC televÃzióban tegnap azt mondta, nem biztos, hogy a választás szabad és tisztességes volt. Az alelnök meglepÅ‘nek nevezte azt a teheráni közlést, hogy Mahmúd Ahmadinezsád elnök a szavazatok több mint 60 százalékának megszerzésével nyert.