Tükröm, tükröm, mondd meg nékem... — jobb szélen a Tavirózsa Motel
Egyre többek panasza, hogy a kánikulai meleg beköszöntével nem lehet fürödni a legnagyobb rétyi tóban. Jogos a panasz, hisz megyénk eléggé szegény erre alkalmas állóvízben. Sokan összekötnék az alkalmi rétyi kiruccanást a horgászással, egy hétvégi sátorozással. Ugyanakkor egyre több elszállásolási lehetőség kínálja magát a Nyír környékén, s az sem részesülhet a tóvidéki oázis áldásaiban, aki arra befizetett, aki ott napokat szándékozna eltölteni. Nem könnyű tükörképét adni az immár tűrhetetlen helyzetnek, mert a sok bába között elvész a gyerek. Ahány gond, annyi cégtől és közülettől függ annak megoldása. A tavat a vadász-halász egyesület bérli a rétyi önkormányzattól, a nyugati tópart magánterület, a két éve nem működő Tavirózsa Motel a volt szövetkezeti unió tulajdona...
Nem olyan egyszerű
— Mit tett, mit lehet tenni annak érdekében, hogy meginduljon az élet a tó nyugati peremén? — kérdeztük Dálnoki Lajost, Réty község polgármesterét.
— Gondok vannak a tulajdonjoggal, és ettől nagyon sok minden függ. Először is a bejárattól a motelig húzódó szélesebb tópartot — mintegy 1,3 hektár területet — visszaszolgáltattuk egy elhalt rétyi örökhagyónak, akinek leszármazottjai több részre osztották egymás között. Az övék most az a terület is, amelyen a Tavirózsa Motel áll. Nem kaptuk meg a megfelelő jogi formát arra, hogy miként kell kezelni azokat a területeket, amelyekre utólag ráépítettek. Ebben az ügyben személyesen beszélgettem mind a volt, mind a jelenlegi prefektussal. Utóbbi ígéretet tett, hogy jogászaival megkeresi a megoldást. A motel vagy szálloda, amelynek vendéglői részlege is van/volt, 44 áras területen fekszik. Két évvel ezelőtt, amikor azt még a Petrom cég bérelte a szövetkezeti uniótól, kezdeményeztem egy közös megbeszélést azzal a céllal, hogy a turistaforgalom vehesse igénybe ezt a tavat, a tópartot. Ehhez azonban megfelelő körülményeket kell biztosítani. Kértem, hogy a szálló belső illemhelyeit adják át ideiglenesen a mi használatunkba, s mi vállaljuk, hogy arra felügyelünk és tisztán tartjuk, megoldjuk a szeméttel való gazdálkodást is. Sajnos, ez nem történt meg. Újra megbeszélésre, egyezségre lenne szükség az említett felek részvételével, a kötelezettségek kirovásával, hogy a tópartot minél hamarább birtokba vehessék a turisták. Az épület tulajdonosának kellene lépnie: rendezze a tulajdonjogot, helyezze forgalomba az épületet, vagy pedig adja bérbe egy cégnek, mely erre képes. Egyébként el kell mondanom, hogy van az övezetben még gond a létezési és működési státussal kapcsolatosan.
Jelenleg a tópart bejáratának kapuján tiltótábla áll (képünk), miszerint a rétyi polgármesteri hivatal, a helyi tanács 2006-ban kelt határozata alapján figyelmezteti az ide érkezőket, hogy tilos a tópartra bemenni, az erdőben tüzet tenni, sátorozni, fürdeni és a tavon csónakázni. Egy másik tiltótábla, melyet adatközlőink szerint szintén a helyi önkormányzat helyezett el, arra figyelmezteti az ide érkezőt, hogy „Egészségügyileg nem ellenőrzött terület, a víz fürdőzésre alkalmatlan. Magánterület." A látogatók fittyet hánynak a táblákra, lerontották a kerítés egy részét, személygépkocsival is be lehet hajtani, szemetes a tópart, a bejáratnál halomban ékeskedik a szemét, konténer sehol!
Dálnoki Lajos szerint a tó környéke a közeljövőben egyre látogatottabb, keresettebb lesz, ugyanis egyre több hétvégi ház épül, s a tó szomszédságában újabb vendéglátóegységet épít egy szászhermányi magánvállalkozó, aki magánszemélytől területet vásárolt, és minden szükséges igazoló okirattal rendelkezik. Mi több, körvonalazódott már a megyei tanácsnak az a terve is, hogy látogató- és bemutatóközpontot létesítenek a Rétyi Nyír rezervációban.
A tulajdonosnál
Halász Imre, a Kovászna Megyei Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének elnöke:
— Valóban, a legutóbbi megbeszélésen különösebb eredmény nem született. Mi ragaszkodunk az épülethez, és anyagi alapokat szerzünk arra, hogy az alatta lévő területet meg tudjuk vásárolni, és rendbe tudjuk tenni. Az ún. turisták betörtek, több felszerelést eltulajdonítottak, rongáltak. Sajnos, a vételárak nagyok, egyre nagyobbak, s így nekünk még egy kis időre van szükségünk, hogy összehozzuk a pénzt. Ez ennyire egyszerű. Most is fenntartom a véleményemet, hogy szükség van egy hármas megegyezésre a tulajdonosok között a rétyi földosztó bizottság jelenlétében. Biztosítok mindenkit, hogy mi a saját szövetkezeti tulajdonunkat meg akarjuk menteni és gyümölcsöztetni mind a magunk, mind a turistaforgalom számára. Ennek tehát nemcsak a pénz, hanem a terület telekkönyveztetése is az akadálya, mert tulajdonjog nélkül működési engedélyre nem számíthatunk. Keressük mi is a megoldás útját.
Horgászni szabad!
— Olyan információink vannak, hogy kevés a hal a tóban, és hogy a horgászoknak is közük van a szeméttengerhez — kezdtük beszélgetésünket László Bélával, a Kovászna Megyei Vadász és Horgász Sportegyesület igazgatójával. Mint elmondta, ők bérbe vették a nagy tavat a rétyi tanácstól, amelyért évi 2000 eurót fizetnek.
— Mi csak a bevételek mértékében tudjuk szaporítani a halállományt. Néhány napja hoztunk 1500 kg pontyot, s ha lesz anyagi alapunk, kárásszal szeretnénk folytatni. A két kisebbik tó már a mi tulajdonunk. Mi nem tiltottuk meg a horgászást a nyugati parton sem. A szemetelés valóban nagy gond, de inkább a jövevényekkel van a baj, a mi horgászaink fegyelmezettebbek. Van úgy, hogy a mi embereink összegyűjtik a szemetet, de az a baj, hogy konténerek sincsenek, amiben tárolni lehetne.
Kerestély János és Dorel Ardelean az egyesület alkalmazottjai, mint őrök a tóban való horgászat törvényességét felügyelik. Megjegyzéseiket Kerestély János közli:
— A rétyi nagy tó kimondottan horgásztó. A horgász kevésbé szemetelő ember, ez az én tapasztalatom. A tópart szemetét (pelenkát, mititejes tálakat, flakonokat) az alkalmi kirándulók hagyják ott. A minap a motel melletti butik, az öltözők és a vécék ajtóinak deszkáiból raktak tüzet. Számos ilyen betörésnek tanúja a rétyi rendőrség, melyet mi a helyszínre már többször ki is hívtunk. Sajnos, nagyon elszabadult a pokol, úgy cselekedni a tó mellett, hogy mindenkinek jó legyen, nem lehet. Akad vitára ok a horgászokkal ennél a tónál is, ahol a napijegy 30 lej, ha van engedélye a megyei egyesülettől, akinek nincs, 50 lej. Jegyet nemcsak nálunk, hanem a közelben lévő Pálma Panziónál is lehet váltani.
Nem célunk a turisták elriasztása, ám arra, hogy a tóparti gubanc egyhamar megoldódjék, a lepergett két nyár tapasztalata alapján nem látunk sok lehetőséget. A fürdőzésre alkalmas, eléggé rövid tópart rendezetlen, igénybevétele felelősséggel jár, nem beszélve arról, hogy a rétyi önkormányzat által kifüggesztett figyelmeztető tábla szerint „a tó vize fürdőzésre nem alkalmas". A kikapcsolódásra, pihenésre, horgászásra, szórakozásra vágyókat azonban — ettől függetlenül — várják a közvetlen közelben levő vendéglátó-ipari egységek.
Lesz-e még Tavirózsa Fesztivál?
Demeter Tibor és Pálma: „Ez a tó csak jelképes...
Az egykori tóparti üdülőövezettel szemben az egymargarétás Pálma Panzió és kemping tulajdonosaival, Demeter Tiborral és Pálmával beszélgettünk, akik elmondták: a vendéglátó-ipari egységek szempontjából, de az ide érkező turista számára is az lenne előnyös, ha fürdőzésre, csónakázásra is lehetőség adódna. Számos külföldi turistabusz áll meg a tó bejárata előtt, de a tiltótábla láttán odébbállnak.
— Nekünk már számos visszatérő vendégünk van, aki nagyon vágyódik erre a környezetre, üdülési jegyekkel rendelkezőket is szívesen fogadunk — mondták. — Fent vagyunk az interneten, azon keresztül is sokan megkeresnek. Vendégszobáink mellett sátorozási lehetőség is van, zuhanyozók. Szervezett kirándulások révén gondoskodunk a vendégek szórakozásról is, tavaly nyáron itt, a mi udvarunkon keltettük ismét életre — igaz, hogy kisebb arányokban, mint régen — az egykor a Nyírhez kötődő Tavirózsa Fesztivált. Augusztus 9-ére készülünk a második kiadásra, melyet most verseny formájában szeretnénk megszervezni. A szabadtéri kisszínpadon fellépőket, énekeseket, természetesen, a mi vendégeinknek tekintjük. A panzió mellett, festői környezetben szombatonként szabadtéri diszkót rendezünk.
Az Aranyhal halászcsárda
Az üdülési lehetőségek mellett valóban hiányzik a fürdőzés és a csónakázási lehetőség. Erre bólintott rá Baczoni Sándor és felesége, Dalma, ők közvetlenül a tó délnyugati sarkának közelében vásároltak telket, és két esztendeje megnyitották a negyven személy étkeztetésére alkalmas Aranyhal halászcsárdát.
—- Nem vitás, hogy előnyös lenne a mi számunkra is, ha a tópart visszakapná eredeti varázsát, betöltené hivatását — mondta Baczoni Sándor —, hisz a fürdőzők, csónakázók egy része a mi egységünket is meglátogatná. De ott a tiltótábla, s a rendőrség is elzavarja innen azokat, akik előírását nem tartják be. Mi hűek vagyunk az egység nevéhez, és ha valaki halkészítményt szeretne fogyasztani, készséggel kiszolgáljuk. Szívesen bérbe vennénk egy fürdőzésre alkalmas partszegélyt az örökösöktől, de az ajánlatomra eddig választ nem kaptam. Kihallgatásra fogok jelentkezni a prefektusnál, arra szeretném kérni, hogy találjanak valamilyen megoldást a tó melletti üdültetésre, mert megkezdődött a turistaszezon, és ez az áldatlan helyzet immár harmadik esztendejébe lépett.
