Múlt szombaton Debrecen főutcáján és a nagytemplom előtti főtéren megkezdődött a debreceni pulykanapok idei programsorozata. A villamos sínek mentén felállított főzőhelyeken a profiké volt a terep: a néhány éve tragikus körülmények között elhunyt mesterszakács, Gál Sándor nevét viselő országos főzőversenyen és a hozzá kapcsolódó hidegkonyhai bemutatón, illetve terítési versengésen mintegy 120-an vettek részt.
A versenyzők bográcsok tucatjaiban főzték a különféle tájjellegű étkeket, köztük a pulykából készülteket. Vasárnap az amatőrök vették át a fakanalat. Az érdeklődő debrecenieket családi ebédre várták a Nagytemplom előtti alkalmi étterembe, természetesen, pulykából készült ételekkel.
Bormarketing
Magyarországon évente körülbelül 3,5 millió hektoliter bor készül, aminek 70 százalékát belföldön értékesítik. Az utóbbi években növekedett az import is, mely eléri az évi 200 000—400 000 hektolitert. Ha borászaink nem akarnak visszafejleszteni, akkor szükség van a magyar bor vásárlásának ösztönzésére bel- és külföldön egyaránt. Ez pedig hatékony marketingstratégiát kíván, amelyet egyre több termelő ismer fel.
Génmódosított eukaliptuszerdőt terveznek
Génmódosított (GM) eukaliptuszfa-ültetvényeket telepítene az Egyesült Államok hét déli szövetségi államában a világ vezető GM-fakutató intézete; a tervezett akció ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek a környezetvédők. Az Arborgen vállalat 260 000 olyan klónozott eukaliptuszfát akar ültetni Texas, Louisiana, Mississippi, Alabama, Georgia, Florida és Dél-Karolina államban, amely a szokásosnál jobban tűri a hideget, és gyorsabban szaporodik. Az Arborgen jelszava a ,,több fát kisebb területen", állítása szerint egyik legfőbb célja az eredeti természeti környezet megőrzése a jövő generációk számára. A cég szerint a faipar válhat a jövő egyik fő bioüzemanyag-forrásává a cellulóz etanol előállítása révén, a fák jelenthetik az egyik legfontosabb megújuló energiát a fosszilis energiaforrások alternatívájaként. Az eukaliptuszerdő alapanyaggal láthatná el a fapép- és bioüzemanyag-gyártó üzemeket. Amerikai környezetvédő szervezetek azonban ellenkampányba kezdtek, a projekt leállítását követelik, állítva, hogy az eukaliptusz a növényvilág egyik legveszedelmesebb fajtája, amely jóvátehetetlen károkat okoz a környezetben. A szervezet szerint Brazíliában az eukaliptuszültetvényeket csak zöld sivatagokként emlegetik, ahol a fákon kívül semmi sem képes megélni, nincs aljnövényzet, és állatvilág sincs. A dél-amerikai országban széles körű tiltakozó mozgalmak indultak, sok helyen többhektárnyi ültetvényt megsemmisítettek a helyi közösségek. Egy másik szervezet szerint az eukaliptusz elterjedése végzetes következményekkel járna. A magas illóolaj-tartalmú fák pusztító erdőtüzeket okozhatnak (ahogy ez Ausztráliában idén történt), a gyorsan növekvő génmódosított fajták nagyon vízigényesek, súlyosbítják az aszályt, kiszárítják és sóssá változtatják a termőtalajt. Az eukaliptusz grandis fajta ezenkívül a Cryptococcus gattii gombafajta hordozója, amely gombás agyhártyagyulladást okozhat a spórákat belélegző embereknél és állatoknál.
Eladatlan bálnahús
Könnyen az izlandiak nyakán maradhat az a tömérdek hús, mely a mintegy húszévnyi szünet óta ismét nagyobb léptékben vadászott barázdásbálnák elejtéséből származik. A japánok ugyanis nem szándékoznak megvásárolni a 2009-es exportra betervezett százötven barázdás bálna húsát. A főimportőr a csekély érdeklődéssel indokolta a döntést. Az izlandi Hvalur bálnavadászflotta ügyvezetője, Kristjan Loftsson ugyanakkor cáfolta, hogy problémák adódnának az értékesítésnél. A Japánba irányuló idei bálnahúsexport mennyiségét hatezer tonnára becsülte. Egy japán Greenpeace-képviselő ezzel szemben azt állítja, hogy a távol-keleti ország egész évi barázdásbálna-fogyasztása csupán négyezer tonna körül alakul.