Márton Áron-szobrot avattak Kovásznán — Bodor János

2009. június 16., kedd, Közélet

A kovásznai római katolikus templom kertjében vasárnap őexcellenciája Tamás József csíkszeredai megyéspüspök felszentelte és megáldotta Márton Áron püspök szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását. Az ünnepi eseményen jelen voltak a katolikus egyház hívei, a református egyházközség számos képviselője, a város önkormányzata és a megyei tanács legmagasabb szintű képviselete, az RMDSZ megyei és helyi vezérkara, illetve parlamenti képviselői és a környező települések papsága.

Őexcellenciája prédikációja végén kiemelte, hogy Erdélyben a római katolikus egyházmegyében eddig huszonnégy Márton Áron-szobrot szenteltek, ebből kettőt idén. Az elsőt február 28-án Kolozsváron Márton Áron püspökké szentelésének 70. évfordulóján, a másodikat Kovásznán a Szent Gellért Lovagrend erdélyi Márton Áron Tartománya és a helybeli Szent István Király Római Katolikus Egyházközség közös elhatározásából. A püspök atya Márton Áron életét méltatva kiemelte: a boldog emlékű püspök neve azáltal vált még életében híressé, hogy rendületlen kitartással, vértanúként szolgálta egyházát és erdélyi magyar közösségét abban az időben, melyet a XX. század vértanúkorszakának nevezett. Mint mondotta: Trianon után cirkuszi időszakot éltünk, amikor az állam farkasszemet nézett az egyházzal. Márton Áron püspök sokféleképpen kegyetlenkedő század hőse volt, hiszen az evangéliumból megtanult nemet is mondani, amikor a helyzet úgy kívánta. Ezért hat év börtönre és tíz év szobafogságra ítélte a kommunista rendszer. De Márton Áron tudatosan vállalta vértanúságát egyházáért és népéért — szögezte le Tamás József püspök.

A szentmise végén Durkó Sándor lovag felolvasta a Szent Gellért Lovagrend nagymesterének, Munkácsy Kovács Lászlónak az üzenetét. Jánó Árpád, a Szent Gellért Lovagrend erdélyi Márton Áron Tartományának kormányzója kiemelte: „Imádkoztunk, és imáink az égbe jutva meghallgatásra találtak. Áldott emlékű Márton Áron püspökünknek méltó emléket állíthattunk. Az ő nagysága és példás kitartása késztetett minket, hogy eltervezzük és kivitelezzük ezt az emlékművet. Ha egy nép nem tud megemlékezni nagyjairól, elfeledi őseit: nincs múltja, és jövője sincs. Nekünk, erdélyi magyaroknak itt jövőnk van — jövőnknek kell lennie —, és hirdesse majd ezt a szobor is évtizedeken, évszázadokon át", majd felolvasta a támogatók névsorát.

Az ünnepi szentmise után a templomkertben leleplezték a szobrot, és elhelyezték a kegyelet koszorúit. Kovács Gábor esperes köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik a szoborállításban támogatták az egyházat. Az ünnepi esemény nemzeti imánk eléneklésével zárult. Közreműködött a római katolikus egyház Szent István Kórusa Kercsó Ferenc kántor vezényletével.

Az ünnepség után Varga Gábor szobrászművész kérdésünkre válaszolva elmondta: „A kovásznai Márton Áron-szobor elkészítése számomra több, mint megtiszteltetés volt, felelősséget, kihívást és feladatot jelentett, ami mindannyiunk számára arra hivatott, hogy rendet tegyen abban, amit Márton Áron képviselt, amiért életében szolgálta a népét."

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1370
szavazógép
2009-06-16: Közélet - x:

Szigorít az önkormányzat — Váry O. Péter

Drasztikus intézkedések bevezetésére készül a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a város urbánusabb kinézete érdekében: a szekerek csak napközben és kijelölt útvonalakon közlekedhetnek, a szabadon kószáló lovak kiváltása többe kerül, mint az állat értéke, a tehenek pedig nem piszkítják többé a város utcáit.
2009-06-16: Máról holnapra - x:

A magyar bársonyos forradalom kezdete — Bogdán László

Ma húsz éve temették újra Nagy Imrét. Már Kenedi János Kis állambiztonsági olvasókönyvének szigorúan titkos állambiztonsági és kormánydokumentumaiból tudhattuk, hogy Nagy Imre és társai, a hírhedett 301-es parcella inkriminált mártírjai exhumálását és újratemetését hatalmas viták előzték meg a már szétesőben lévő MSZMP felső vezetésében, az elvtársak féltek, mi fog történni a temetésen.