Akárkivel beszélgetek az elmúlt húsz-huszonegy évről, egy dologban mindenki hasonlít: arra, hogy hol volt, amikor én ezt a beszédet elmondtam, emlékszik, és a nagy pillanatoknak tulajdonképpen ez az ismérve — mondta Orbán Viktor egy tévéműsorban. Mint fogalmazott, nem egy magányos Charles Bronson voltam ott a Műcsarnok előtt, hanem ott nagyon sok ember volt mögöttem. Abban a pillanatban nem lehetett tudni azt, hogy a dolgok merre fognak eldőlni — emelte ki, majd az akkori esetleges következményekkel kapcsolatban hozzátette: ,,egy dolgot tudtam biztosan: ha börtön lesz a vége, nem egyedül fogok menni". Hangsúlyozta: a diktatúrákban ott kell lennie annak a végső hitnek, mely szerint nem lehet, hogy a diktatúra az emberi együttélés bármely területén jobb teljesítményre legyen képes, mint a demokrácia. Nem lehet például az, hogy a Kádár-rendszer több munkahelyet, magasabb foglalkoztatottságot tudott teremteni, mint a demokrácia. Ha így érzik az emberek, akkor rosszul működtetik a demokráciát azok, akiknek ez a dolguk — mondta a Fidesz elnöke. Véleménye szerint 2002 után bicsaklott meg a rendszerváltás, és azóta ereszkedett az országra ez a késő őszi hangulatot idéző köd és pára.