Esterházy Péter úgy nyilatkozott: az Ovidius-díj jó díj, mert eddig jó emberek kapták, mint például tavaly Orhan Pamuk Nobel-díjas török író vagy korábban Jorge Semprún spanyol származású, francia nyelven alkotó író. Jó azért is, mert kollégák között vehettem át a díjat. Mint kifejtette, az Ovidius-díj annak a jele, hogy másik kultúrában az ember könyve élő könyv, mert külföldön mindig kérdés, valóságos-e az író kötete, eleven-e az adott kultúrában, tehát olvassák, vagy csak holt betű. A díj bizonyíték arra, hogy könyveim élő könyvek Romániában is — fűzte hozzá az író. Az Ovidius-díjat nyolcadik éve az a kortárs külföldi író kapja meg, akinek románra fordított könyvei a legsikeresebbek, a leginkább keresi és olvassa őket a közönség. Esterházy Péternek eddig hat könyve jelent meg román nyelven.

Beiktatták a szlovák államfőt

Beiktatták hivatalába a régi-új szlovák államfőt, Ivan Gasparovicot. Szlovákia nem egészen húszéves történetében ő az első köztársasági elnök, akit másodszor is megválasztottak. Az ünnepségen Gasparovic az ország politikai vezetőinek és ismert közéleti személyiségeinek jelenlétében az alkotmánybíróság elnöke, Ivetta Macejková előtt tette le a hivatali esküt. A hivatalos eseményt a koalíciós Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői bojkottálták. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) előzetesen közölte, hogy csak a beiktatás hivatalos részén lesz jelen, így tiltakozván az ellen, hogy az államfő a választási kampányban magyarellenesen viselkedett. Gasparovic a beiktatását követő sajtóértekezleten azt mondta: sajnálja, hogy beiktatása alkalmával máris előkerült a magyar kártya azzal, hogy a Bugár Béla körül csoportosuló, az MKP-ból kilépett parlamenti képviselők nem vettek részt a hivatalos ceremónián. Leszögezte, hogy nem ő vette elő a magyar kártyát, hanem Bugárék, és hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarokat Szlovákia egyenrangú állampolgárainak tekinti, és úgy is kezeli őket.

Ki üdvözli, ki ellenzi

A helyes irányba tett lépésként értékelte tegnap az Európa Tanács cseh elnöksége Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő előző esti beszédét, amelyben a politikus — igaz, feltételekkel — elfogadta a palesztin államalakítás elvét. Természetesen, vannak bizonyos egyéb összetevők, amelyeket elemezni kell, de a palesztin állam elfogadását tartalmazta a beszéd — mondta Jan Kohout cseh külügyminiszter. * A Fehér Ház szóvivője jelentős előrelépésként értékelte az izraeli kormányfő beszédét, de hangsúlyozta, hogy még hosszú az út a közel-keleti válság megoldásáig. * A nagyhatalmaknak el kell szigetelniük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a közel-keleti békemegállapodáshoz szabott kemény feltételei miatt — jelentette ki Mahmúd Abbász palesztin elnök egyik tanácsadója. A palesztinokat kiábrándította az a követelés, hogy először ismerjék el Izraelt zsidó államként. Abbász különösen a palesztin menekültekről és Jeruzsálem jogállásáról tett kijelentések miatt bírálta az izraeli miniszterelnököt. Netanjahu leszögezte, hogy Jeruzsálem egésze Izrael fővárosa marad, és kizárta, hogy a palesztin menekültek visszatérhessenek Izrael területére. * Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerint az izraeli miniszterelnök lerombolta a közel-keleti béke lehetőségét.