Háromszéket járva kissé aggasztó jelenség tapasztalható: a réti és hegyvidéki szénák közel fele kaszálatlanul öregszik meg a lábán. Gazdáink általánosan téves hajlama, hogy kivárják, amíg a kis növésű aljfüvek (réti perje, angol perje, vörös csenkesz, taréjos búzafű, csillagpázsit) jól felnőnek, és ez a magasabb növésű szálfüvek és pillangósok elöregedéséhez vezet, nagymértékben csökken ezáltal a szénafű értéke.
A szénák a kérődzők takarmányozásában két feladatot látnak el. Egyrészt fontos táplálóanyag forrásai az állatok számára. A széna táplálóanyagai közül a nyersrost azért fontos a tehén számára, mert elsősorban belőle állítják elő a bendőbaktériumok a tejzsír termeléséhez szükséges ecetsavat. A pillangós szénák ezen túlmenően jelentősen hozzájárulnak az állatok fehérjeellátásához is. A széna másik fontos feladata, hogy segít megteremteni a bendőben a mikrobák zavartalan tevékenységéhez szükséges feltételeket. A széna jó szerkezeti hatékonyságánál fogva aktív rágásra és kérődzésre készteti a szarvasmarhát, és ezáltal kielégítővé válik a nyáltermelés. Szerepet játszik a széna az aktív bendőmozgások kiváltásában is.
A széna tápértékét több tényező is befolyásolja. Elsősorban a növény kora a kaszálás idején. A kaszálás időpontjának megválasztásakor a mennyiség és a minőség szempontjait kell összeegyeztetni, azaz akkor kell kaszálni, amikor már kielégítő a zöldtömeg, de még megfelelő a minőség is. Ez a zöldbimbós állapot, illetve a bugahányás vagy kalászolás kezdete.
A veszteségeket és ezen keresztül a széna táplálóértékét az is meghatározza, hogy a szénát hagyományos renden szárítással vagy valamelyik korszerűbb módszerrel készítettük. Továbbá az esős időjárás valamennyi szénakészítési eljárás veszteségeit megnöveli. A szénaszárítás során jelentős mértékben csökken a zöldtakarmány eredeti karotintartalma. A veszteség mértéke attól függ, hogy mennyi ideig volt a száradó növény a napsugárzásnak kitéve. 48—72 órás renden szárítás során a karotin- (A-vitamin) veszteség elérheti akár a 60—70 százalékot is. Ezzel szemben viszont, ugyancsak a napfény ultraibolya sugarainak hatására, D2-vitamin képződik a szénában.
