A lakosság a jelenlegi gazdasági helyzetben a megtakarításokat, befektetéseket részesíti előnyben a hitelfelvétellel szemben. A GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb jelentése szerint erre a mérés kezdete, 1995 óta nem volt példa. A lakosság pénzügyi termékhasználati szokásait a gazdasági válság nem változtatta meg jelentősen.
Bacher János, a GfK Hungária igazgatója úgy vélekedett: az, hogy többen akarnak takarékoskodni, mint hitelt felvenni, kedvező a lakosság pénzügyi stabilitásának szempontjából, a fogyasztás és a gazdasági növekedés szempontjából azonban kedvezőtlen fejlemény. Dörnyei Ottília igazgató elmondta: a fogyasztás visszaesését a teljes magyarországi kiskereskedelem közel felét adó élelmiszer-, illetve élelmiszer jellegű szektor is megszenvedte, az idei év első negyedében négy százalékkal csökkent az élelmiszer- és vegyi áruk eladása. A fogyasztók nem olcsóbb termékekre váltanak, inkább kevesebbet vásárolnak, ami a GfK fogyasztási cikkeket mérő kutatása szerint tudatos döntés részükről.
Magyarország a pénzügyi termékekkel való ellátottságot tekintve a közép-európai középmezőnyben helyezkedik el ― ismertette Bacher János. A tizenhárom országot (tizenkét volt szocialista országot és Ausztriát) vizsgáló felmérés szerint 2008-ban Magyarországon a felnőtt lakosság nyolcvan százaléka rendelkezett bankkapcsolattal (Ausztriában és Szlovéniában közel száz százalék), amivel a hetedik helyen áll a listán. Ennél kedvezőbb a helyzet a folyószámlák területén: a bankkapcsolattal rendelkezők hetvenöt százalékának van számlája, amivel Magyarország a negyedik helyet foglalja el. Magyarországon a felnőtt lakosság tizenhét százalékának van pénzügyi megtakarítása (betét, befektetési jegy, részvény stb.), ami a hetedik helyezésre elég. Szlovákia és Csehország több mint ötven százalékkal dicsekedhet.
Magyarország csupán a hiteleket tekintve tartozik az élmezőnybe: tavaly a lakosság huszonnégy százalékának volt valamilyen hitele, ami a harmadik legmagasabb arány a régióban, csupán Szlovénia és Horvátország mutatója előzi meg. A hitelkereslet is jelentősen visszaesett. Míg lakáshitel igénybevételét 2008 első fél évében a megkérdezettek 2,2 százaléka, szeptemberben pedig 2,8 százaléka tervezte, áprilisban már csak 1,1 százalékuk. Mérséklődik a kisebb összegű hitelek (áruhitel, gyorshitel, személyi kölcsön) iránti érdeklődés is. A közepes nagyságú (1―3 milliós) gépkocsi- és szabad felhasználású jelzáloghitelek iránti kereslet áprilisban minden eddiginél kisebb, 1,2 százalék volt.
Befektetési terméket többen akarnak igénybe venni, mint a válság előtt, ösztönzőleg hatnak például a magas betéti kamatok. A válság előtti fél évben átlagosan négy százalék volt az ezt tervezők aránya, majd visszaesés következett be, és decemberben megfordult a trend, áprilisban már 5,8 százalék kívánt takarékoskodni. E tényezők hatása jól látható a tartós fogyasztási cikkek piacán. Dörnyei Ottília elmondta: a napi cikkek területén 2007 januárjában tapasztaltak utoljára növekedést. Csökkenő kereslet tapasztalható a sör, a szénsavas italok, a gyümölcslevek, az ásványvíz, a felvágottak, a sonka, a kekszek, a rágcsálnivalók, a pörkölt kávé, a tej, a margarin, a mosópor és az öblítő iránt, a tejföl, a tejszelet, az égetett szeszes italok és a bor értékesítése pedig stagnál. A házi kedvenceknek ugyanakkor eddig még nem kellett szenvedniük a válság miatt, a kutya- és macskaeledelt most is megveszik az emberek. Növekszik az étolaj, a sajt, a joghurt, a tészta és a zsír értékesítése is, ami arra utalhat, hogy az emberek ritkábban járnak étterembe, s gyakrabban főznek. (MTI—fer-)
