Traian Boc miniszterelnök ― vigyázat nem elírás, őszintén kíváncsiak vagyunk, mikor jön rá a kormányfő arra, hogy vészes függősége az államfőtől a legteljesebb mértékben hátrányos, és rontja politikusi teljesítményét, örök támadások és inszinuálások, botrányok kiváltó oka? ― nehéz helyzetben van, hisz fél kabinetje ellen részben a közpénzek felelőtlen elherdálása, részben a különben tapaszalt politikusoknak számító miniszterei vagyonnyilatkozatainak (finoman fogalmazva) ,,hiányosságai" miatt eljárás indult.
Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség kevesebb, mint nyolc miniszter vagyonnyilatkozatában fedezett fel ellentmondásokat. Ami, ha egyebet nem, azt a közhelyszerű igazságot világosan bizonyítja, hogy nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani. De hogyan látszhat becsületesnek az, aki nem tanulván a múltból állandóan megkísérli, legalábbis vagyonnyilatkozatában, például félrevezetni azt az államot, amelynek egyébként közszolgája? Mert Adriean Videanu gazdasági, Radu Berceanu közlekedési vagy Cătălin Predoiu igazságügyi minisztert azért mégsem lehet tapasztalatlannak, naivnak, pláne tájékozatlannak nevezni. Kizárólag azért hoztuk fel őket példának, mert ők a legvagyonosabbak a Boc-kabinetben. Egészen különleges eset az örökösen simliző, bizonyos vagontárgyaikról említést sem tevő, sőt, azokat gondosan eltitkoló ,,államférfiak" sorában Nicolae Nemirschi környezetvédelmi miniszter esete, aki vagyonnyilatkozatában megfeledkezik többek között egy négyszobás konstancai lakásról, egy Cherokee terepjáróról és ki tudja, miért, eltitkolja az adóhivatal elől a saját és felesége részvényeinek osztalékból származó, 160 000 lejes jövedelmét. S ezeket már sem a tapasztalatlanság, sem a naivitás rovására nem lehet írni. Ezt az adóhivatal legalábbis másképp nevezi… A miniszter ráadásul a közpénzekhez is meglehetősen furcsán viszonyul, jelenleg hivatalos vizsgálat folyik ellene törvénysértő szerződéskötés miatt is. A környezetvédelmi tárca uniós támogatásaiból, pályáztatás nélkül félmillió eurót fizetett ki egy reklámcégnek, s tettét eléggé átlátszóan úgy magyarázta, hogy az általa vezetett minisztériumra ráfér a reklám. Itt rosszkedvűen feltehetnénk a kérdést: mit akar reklámozni a miniszter úr? S még kedvetlenebbül azt is, hogy szétnézett-e egyáltalán maga körül, amióta beleült a bársonyszékbe, tudomása van-e arról, milyen állapotban van kies hazánkban a környezet. Hogy az Isten pénze nem lenne elég az uniós államokhoz való felzárkózáshoz? A Boc-kabinet miniszterei ellen folyó vizsgálatok megint és újult erővel egy hiányzó törvényre, a politikusok felelősségre vonásának oly égetően fontos törvényére hívják fel a figyelmet. Aligha lehet már sokáig halogatni megszavazását.
