Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket.
A sósmezői látogatás (az egykori ezeréves határ és az ojtozi hősi temető) olyan előzetesnek számított, mely eszébe juttatta mindenkinek, hogy e tájat sokszor látogatta Gábor Áron, élettársát is csángóföldről hozta. Az egykori országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. Dr. Vass László szegedi hagyományőrző alezredes, az ottani 3. honvédzászlóalj egyesületének parancsnoka Kelemen Botonddal, a gelencei 17-es székely határőr gyalogezred ütegének képviseletében hatfős csapattal vállalkozott erre a túrára, és az összes Gábor Áron-emlékhelyen, akárcsak a zarándokcsapat, elhelyezte a késői kegyelet koszorúit.
A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadványban a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának története ugyancsak mosolyra derítette az arcokat.
A csernátoni pihenőhöz szerencsésen kapcsolódott a tájmúzeum negyvennyolcas emlékeket idéző állandó kiállítása. Az eresztevényi temetés körülményeit általában ismerték a zarándoklat résztvevői, arról viszont kevesen tudtak, hogy a holttestet két napig a szomszédos Benke-kúria jégvermében kellett tartani, mert a környéken portyázott az ellenség a temetési szertartást megakadályozandó, no meg arról sem, hogy a falu kálvinista templomában őrzik azt a XV. századi kis harangot, amelyet Gábor Áron harangjaként ismer a helytörténet.
Értékes adalékai az őrnagy életének és tragédiájának azok a többnyire hihető szájhagyományra alapozó történetek, amelyek szerint Gábor Áront egy napig vagy egy éjszakára Uzonban hantolták el. Ezekről Antal Béla uzoni autodidakta falutudós beszélt a jelenlevőknek. Az eredeti helyéről kissé odébb költöztetett kökösi emlékműnél Ürmösi Gyöngyike háziasszony a helyi önkormányzat nevében fogadta a végpontra érkező zarándokcsoportot. Dr. Vass László ismertetői, e sorok írójának tájbemutatója tette kerekké az emléknapot. Amint azt a szervező Szőts Papp Zsuzsa elmondta: a tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig korabeli fotók alapján az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak.
