A Székelyföld egész területére kihatott Erdély különszakadása és az ezt követő zavargások sorozata. Ősi szabadságjogaik visszaállítását remélve fegyvert fogtak a székelyek 1562-ben, de különösebb siker nélkül.
A székelykérdést II. János a segesvári országgyűlésen próbálta rendezni, de a hozott intézkedések kevésnek bizonyultak, és a székelyek 1571-ben ismét fegyvert ragadtak, ám a túlerővel szemben alulmaradtak. 1575-ben ismét hadba állnak, de a kerelőszentpáli vesztes csata után csak sorozatos megtorlásban lesz részük.
Ezekben az években sok székely vándorol el szülőföldjéről, vállalva a jobbágyságot. A Medgyesi Országgyűlésen 1599-ben bodosi és miklósvári jobbágyok helyhez kötéséről fogalmaznak levelet a Kálnokiak és Baróti Miklós. A levél másolata a sepsiszentgyörgyi levéltárban 18. leltári számmal szerepel. Szövege a következő:
,,MI HENTER BENEDEK NAGY AJTAI, BARÓTI DEMETER PÁVAI, MIKES MIKLÓS PAPOLTZI ÉS KESERŰ GÁSPÁR BARÓTI — adjuk emlékezetére mindenkinek úgy kiknek illik mü levelünknek által, hogy jövének mi elénkbe Medgyesen az Generális gyűlésben, mely gyűlés vala egy elmúlt heti vasárnapon 1599. esztendőben. Amelyik szint egy felől az Vitézlő Kálnoki Bálint és fia, Kálnoki János Kőröspatakiak, más felől az Vitézlő Baróti Miklós, ugyan Baróti. Mü elöttünk így állvának egyességnek, és egyezének meg, hogy mely jobbágy Kálnoki Bálintnak és Kálnoki Jánosnak vagyon mostan Bodosban Sepsi Székben tudniillik Elekes Imre, Jósa János, Jósa Mihály, Jósa István és Dávid László, ada ezeket a Vitézlő Kálnoki Bálint az Vitézlő Baróti Miklósnak, esmét a Vitézlő Baróti Miklós ada a Miklósvári a Vitézlő Kálnoki Bálintnak és Jánosnak, tudniillik Mederes Imre, Mederes János és Mederes Balás, ilyen conditioval, hogy felveszik minden atyánkfiainak terheket, s hogy minden keresők ellen a vagy háborgatók ellen meg oltalmazza a fejel meg irt Kálnoki Bálint és János, Baroti Miklóst. Azonképpen Baroti Miklós megtartozik oltalmazni Kálnoki Bálintot és Jánost. Ha pedig az után valaki ki venné helyéből a Bodosi jobbágyokat Baróti Miklósnak és Kálnoki Bálint és János meg oltalmazhatnak ezen mü levelünkkel, ki foglalhassa Kálnoki Bálintnak és Kálnoki Jánosnak Baróti Miklós a vagy utána való atyafia. Mü előttünk úgy eggyezének és alkuvának meg kiknek bizonyosságára adtuk ez mü pecsétes levelünket. Költ ez mi levelünk egyfelöl megirt Megyesen márciusnak 30 napján 1599-ben."
A fent említett jobbágyok betelepedtek Bodosba és Miklósvárra, helyhez kötésüket szentesítette a Medgyesen megírt levél.
